Tehát két fele cég létezik: vagy a külföldi multi vagy NER-s cég.
Ezt eddig nem tudtam.
Csak tájékoztatlak, hogy az osztalék után 15% SZJA mindenképpen fizetendő, és 9% Tao ős a vállalati nyereség után.
Egy külföldi multi, aminek jellemzően az anyavállalata külföldön van, az a transzfer-árakkal belső szolgáltatásokkal trükközik, így viszi ki a pénzt, ami után nincs osztalék SZJA abban az országban ahol működik, sőt tao sincs! Ezen felül a NER ha megunja a newyorki lakást, akkor vesz Magyarországon lazacos szendvicset 27% ÁFA-val a 15%-n adózott jövedelméből.
De mondok egy olyat amit talán betalál: a Bunge Magyaroszágon veszi a Bruck-i gyára hoz szükséges repce jelentős részét. Szóval a magyar földön, magyar paraszt megtermeli, EU megy Ausztriába, ott feldolgozzák, és a kész termékkel etetik a főleg nyugati piacot. Mit nyer ebből Magyarország? Korlátozottan rendelkezésre álló földterületeken kinek mit termelünk? A Bunge martfűi gyára, Cereol korábban, ami a magyar növény olajipar komplett elkótyavetyélese során elkerült hozza, az magyar földön, magyar alapanyagból állít elő termeket, és hol a haszon? Ja, ha magas a magyar alapanyag ára, akkor hoz be románt ami ukrán….. és hány ilyen van meg? A te kis haverjaid: a Südzuxker, Bunge, Bongrain, Sufflet sikeresen megnyertek maguknak a magyar piacot liberalbolsevik segítséggel, aztán bezártak egy csomó gyárat mert majd nyugatról jön a helyettesítő termek. Győri kelsz meg van, vagy a Bakony camabert?
Ez csak egy karcolat az élelmiszeriparból. Mi lehet máshol?