Ha érdekel, szívesen hozok példát más hasonló "digitális fejlesztésekre", amelyeknél hasonló kérdések merültek fel.
Ezt mondtad:
Köszönöm. Igen, érdekelnek hasonló példák.
A ChatGPT ezt mondta:
Nagyon szívesen. Íme néhány ismert magyarországi példa, ahol a közpénzből (gyakran EU-s forrásból) finanszírozott digitális fejlesztéseknél komoly szakmai vagy etikai kérdések merültek fel – legyen szó „kirakatprojektről”, túlárazásról, vagy teljes haszontalanságról.
? 1. KRÉTA rendszer (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer)
Költség: Több milliárd forint
Cél: Elektronikus napló, digitális adminisztráció a közoktatásbanMi a probléma?
A rendszer nehezen használható, gyakran akadozik, túlterhelés alatt összeomlik.
Felhasználóbarátnak nem mondható, a tanárok és szülők rendszeresen panaszkodnak.
Az alternatívák (pl. e-napló szolgáltatók) már korábban sokkal jobb megoldásokat kínáltak.
? Szakmai vélemény: egy központosított, rugalmatlan rendszer, amit elsősorban nem a felhasználói igények vezéreltek, hanem a „központi kontroll”.
? 2. Digitális Agrár Stratégia – Agrár Digitális Szakmai Portál
Költség: ~1 milliárd forint
Cél: Az agrárszereplők digitális edukációja, adatbázisok és tudásanyagok elérhetővé tételeMi a probléma?
Az oldal tartalma erősen elnagyolt, sok esetben száraz, gyakorlatban használhatatlan információk.
A weboldal technikailag is gyenge, nem mobilbarát, néha hibásan jelenik meg.
A gazdák nem is tudtak a létezéséről, így minimális a használata.
? Szakmai vélemény: nem sikerült elérni a célközönséget, inkább egy „megcsináltuk és kész” típusú projekt.
? 3. Digitális Jólét Térkép és DJP Pontok
Költség: Ismeretlen, de több százmilliós infrastruktúra-fejlesztés
Cél: Közösségi internet-hozzáférés biztosítása kistelepüléseken, digitális segítségnyújtásMi a probléma?
Sok DJP pont üres, nem működik, senki nem használja.
Nincs elegendő személyzet, sok helyen az eszközpark kihasználatlan.
A „térkép” használhatósága is korlátozott, nem tükrözi a valós állapotot.
? Szakmai vélemény: szép ötlet, de nem volt fenntarthatóságra, valós igényekre alapozva.
? 4. Ügyfélkapu / ePapír / E-bejelentő rendszerek
Költség: Folyamatos fejlesztés több milliárdért
Cél: Digitális ügyintézés egyszerűsítéseMi a probléma?
Bár részben működnek, rendkívül bonyolult a használatuk, laikusok számára nehezen érthetők.
A felületek elavultak, nem intuitívak, a rendszer hiányzik a digitális szolgáltatások valódi integrációja.
Nagy mértékű állami fejlesztésre hivatkoznak, de a felhasználói élmény továbbra is gyenge.
? Szakmai vélemény: 10 éve húzódó „digitális reform”, ami sosem lett valóban korszerű.
? 5. Digitális Oktatási Stratégia – Okos Tanterem Program
Költség: Több milliárd forint
Cél: Digitális eszközök (okostáblák, tabletek) eljuttatása iskolákbaMi a probléma?
A hardvereket sok iskolában nem tudták használni, mert nem volt internet, vagy nem volt hozzá megfelelő oktatás.
Sok helyen a tabletek zárva maradtak a szekrényben, mert a tanárok nem kaptak képzést.
Egyes eszközökről kiderült, hogy túlárazott, gyenge minőségű termékek.
? Szakmai vélemény: klasszikus „eszközt adunk oda, de semmi támogatás nincs mellé” típusú projekt.
⚠️ Összefoglaló tanulság
Jellemző probléma Miért gond? Túlárazás A piaci ár sokszorosa közpénzből Használhatatlanság Nem veszi figyelembe a célközönség valós igényeit Hiányzó fenntartás Létrejön valami, majd magára marad Szakmai támogatás hiánya Nem vonnak be pedagógusokat, gazdákat, informatikusokat stb. Kommunikációs kirakat Látványprojekt, aminek a célja inkább a „sikerpropaganda”
Ha szeretnéd, tudok részletesebben is beszélni bármelyik projektről — pl. konkrét dokumentumok, árak, cégkapcsolatok, vagy EU-s támogatási hátterek alapján. Csak szólj, melyik érdekel!