Ezért gondoltam rá, hogy ha évente kenek rá egy réteget, talán segít.
Lehet, hogy felesleges vacakolás, nem tudom. Tegnap lekentem a kaszaház belsejét meg az alsó peremét alkytonnal. Egy óra ráfordítás volt. Majd kiderül, ér-e valamit.
Miért ez a fűnyíró:
- Stiga cuccunk van más is, jó, szeretjük.
- A korábbi 40 cm- körüliekkel rühelltem, hogy jön forduló forduló után, és alig haladok.
- 4000 m2 a kert, igaz, ritkán nyírom egyben. A fenti részt tartom karban, a gyümölcsösben ha derékig ér, kaszával lecsapom. Ez évi pár alkalom.
(Volt, amikor az egészet kaszával vágtam, csak a feleségem panaszkodott, hogy nagyra hagyom - hiszen kaszálni úgy érdemes.) - A bokrok, virágok között levágom kaszával, nem gond. Illetve van pár hely, ahova szerintem ez a fűnyíró is befér. Majd kiderül.
- Ezzel a géppel lehet elkezdem nyírni majd a gyümölcsöst is rendszeresen. Meglátjuk.
- Szeretem a nagy gépeket. Amiből csak lehet, nagyot veszek. Fűnyíróban szeretem a nagy kereket, nagy motort, nagy súlyt. A korábbi, hozzám került gyatra kis gépeket valójában rühelltem, csak ha már voltak, használtam őket.
- Legutóbb vettem egy akksis gépet, mondom nem kell nekem komoly fűnyíró, hogy még azzal is szopjak. Néhány napot bírt, beszart, visszavittem. Fórumokat olvasva kiderült, hogy másoknál is szarik be ugyanez a típus, ugyanezzel a hibával. Akkor döntöttem el, hogy az akksis vonalat elengedem.
Alapvetően szeretem, ha kicsit vadon a kert. A ház előtt, körül persze nyírva van, de mindig hagyok meg csalánszigeteket, bozótos részeket. Ez azon felül, hogy ad egy autentikus jelleget (nem egy műkert érzését kelti), élettér sok rovarnak. Tegnap este futás után tízig kint bóklásztam, figyeltem a szentjánosbogarakat.
A fűkaszával ellennék, imádok vele pusztítani. (Van egy Honda motoros Stiga (GX35) meg egy nagyobb Honda kasza (GX50). Mindkettő négy ütemű, különolajzású. Imádom őket. Erős gépek, nem kell kevergetnem a benzint, nem pöfögik a büdös keverékfüstöt, és csendesek. (Nem értem, miért vesz még valaki két ütemű kaszát, amikor ilyen gépek is vannak.) Az 50-es elő se kerül, bőven elég a GX35 a derékig érő gazban is. Könnyebb gép, jobban szeretek vele dolgozni.
Bár számomra ez félig-meddig szórakozás, amit nem szeretek a kaszálásban: tiszta gané leszek. A cipőm, ruhám vastagon föld- és fűtörmelékes, de még a hajamban is apró fűdarabok vannak. Egy alapos fürdést, hajmosást is be kell tervezni minden alkalommal. Így rövidet kaszálni nem érdemes (mondjuk van háromnegyed órám), mert az után ugyanúgy meg kell fürdenem.
El kell még mondani, hogy ez a Stiga fűnyíró és a két kasza is olyan, hogy ha a berántóval átfordítod a főtengelyt, jár a motor. Ezeket nem kell rángatni. Tavasszal amikor előveszem a kaszákat, felpumpálom a karbit (mindig teli tankkal teszem el őket), kettőt rántok szívatóval gyújtás nélkül, aztán szívató le, gyújtás be, már röffen is. Karban tartás annyi, hogy szezononként kétszer olajat cserélek, meg amikor eszembe jut, nyomok zsírt a hajtásba. Néha légszűrőt mosok.
Az ilyen gépeket szeretem.
(Amúgy ha szoktál futni a tűző napon, és hozzá vagy szokva, akkor már ilyet, hogy meleg van egy teremben vagy füvet nyírsz már föl se veszel. A folyadékot nyilván pótolni kell, de pl. a lányom évzáróján amikor a többiek már megbacultak én még csak nem is izzadtam ingben, hosszú gatyában. Nekem inkább a hideg az ellenségem.)