Megvan az első magyar devizahiteles, aki az uniós ítélet alapján nyert idehaza pert
Az asszonynak 7 050 000 forint deviza alapú kölcsönt folyósítottak. Az árfolyam-különbözetből fakadó terhekkel megnövelve a törlesztő részleteket 2025 februárjáig fizette; 13 414 511 forintot fizetett vissza a hitelezőnek, vagyis csaknem a dupláját a kapott összegnek.
A hitelügyletet időközben bíróságra vitte az asszony. Ennek eredményeként a bíróság a friss ítéletében azt állapította meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen – csakúgy, mint az EUB ítéletében szereplő ügyben. A PKKB bírája elrendelte, hogy az MBH Bank (mint az Allianz Zrt. jogutódja) a folyósított összegen túl befizetett 6 414 461 forintot és annak a jegybanki alapkamattal azonos mértékű éves késedelmi kamatát fizesse meg az adósnak.
Én még futnék ezzel is egy kört:
A Büntető törvénykönyv 381.§ szerint az uzsora bűncselekmény.
„381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.