szóval akkor azt mondod akasszam fel magam?
Egyértelműen fogalmaztam.
jobb lenne nekem akkor?
Számomra úgy tűnik, neked akkor jó, ha a gyomrodba ér a gazdád tápláló csápja, szóval úgy vélem, életed minden napja jó. Nem tudom, a jó állapot drasztikus megszűnése közvetlenül elvezethet-e – illetve szükségszerűen elvezet-e – egy "jobb" állapothoz, de korábban sem állítottam vagy sugalltam, hogy ez megtörténne, hiszen csak a "hat itt már tényleg nincs mit tenni" magvas megállapításodra adtam egy a kétségeimet megalapozottan és – mint látható – hatásosan kifejező választ.
Én szomorúságot éreznék, ha megölnéd magad, de elfogadnám a döntésed. Ahogy elfogadom pl. a térdelésed is.