"Valójában a reklámok általi FOMO-agymosás és a félelem beszél ezekből a szülőkből, nem a tapasztalat."
Hajbi, csendben megjegyeznem, hogy ahogy a vitaindito posztomban is irtam, pont a fenti jelenseg megtapasztalasa valtotta ki az egesz tortenetet.
En ugy velem, hogy neked remek elveid vannak. Nekem viszont kurrens tapasztalatom van a gyerekneveles teren.
Nem fogom tetelesen elokeresni a problemas pontokat, hogy hol utkoznek az elveid a tobbunk altal is megtapasztalt valosaggal, fentebb errol mar sokan sokat irtak, de ugy latszik, hogy ezt elengedted, ugyhogy nem erolkodok.
Masok mar megosztottak itt a sajat tapasztalataikat, nekik ez uton koszonom, hogy tagitottak a vilagkepemet. Minden tapasztalat, minden itt megosztott megoldasi terv hasznos, mert tanulsagokkal szolgal.
Kerlek, Hajbi, ha az elveken tul tapasztalatod is van a temaban, azt oszd meg velunk. Attol pedig ne felj, hogy kinevetunk, vagy pellengerre allitunk, elvegre egy rossz tapasztalatbol, egy rossz esettanulmanybol is sokat lehet tanulni, ezert az is ertekes szamunkra.
Ami nem kepvisel erteket, az az altalunk tapasztalt valosaggal mar nem klappolo elvekhez valo ragaszkodas. Te hogyan oldottad meg a fenti problemat, illetve mi a tapasztalatod a 10-12 evesek kommunikacios es eletviteli szokasaival?