( dlaszlo | 2025. 03. 19., sze – 09:10 )

Szerkesztve: 2025. 03. 19., sze – 09:16

Saját tapasztalat:

11 éves gyereknél: felfogtam, hogy a többieknek is van már, és ugyanez volt nálunk is.

Bárcsak pár évig még tudtam volna húzni. Nem fogják fel a kölkök, hogy ennek a sz*rnak a nyomogatásával elmegy a gyerekkoruk. Nálunk már idősebbek, nem sokkal, de nagy küzdelem volt.

Egy nagyobb iskolás esetén már megértem, hogy kellhet, de nem egyszerű, hogy megértsék, hogy nem csak ebből áll az élet. De sokat kell majd vele beszélgetnek erről.

Ha már telefon kell:

  • Voltak korlátozások meg felügyelet nálunk, de rengeteg beszélgetés és oktatás után elhagytuk őket.
    • Ha egyszer felteszed a kölök telefonjára, nem tudod leszedni. Csak úgy tudod nem feltenni (16 éves kora előtt), hogy ha idősebbnek hazudjátok.
    • Én úgy kapcsoltam ki, hogy mindent a legengedékenyebbre állítottam. De bosszantó kicsit ez a működés, jó lenne, ha a "szülői beleegyezéshez" nem kellene egy ilyen szar a telefonra, ha nincs már rá szükség.
  • Iphone-t használunk (a gyerekek is), egyetlen egy oka van: biztonság érzetet ad a lokátor, mindenki lát mindenkit, és mindenki tudja, hogy látják, hogy hol van.

A telefonhasználattal kapcsolatban az oktatás híve vagyok, nem a tiltásé, de túl korán sokkal nehezebb lesz megértetni a helyes használatot.

Még egy nagy előnye van: nyugodtabban merjük elengedni őket bárhova, mert elérhető (Sajnos nem úgy működik a közlekedés, mint 30-40 éve. Meg az embernek az az érzése, hogy több beteg idióta van, aki miatt aggódni kell, ha egyedül megy a gyerek - ami persze nem biztos, hogy igaz) - Ehhez viszont szintén oktatás kellett: 1. A telefon arra való, hogy felhívják. 2. Legyen feltöltve, és bekapcsolva, és felhangosítva, és olyan helyen legyen, ahol meg lehet hallani.

Szerintem: Ha bárhogy tudod még húzni az időt, akkor inkább húzd. - De nyilván van az a helyzet, amikor nem lehet már. (pl közösség elérje, vagy egyedül utazás)