Boldogkőin látszik a testbeszédén, hogy végig mismásol.
Az volt az érzésem, persze lehet, hogy elfogult vagyok, hogy "az utolsó szót" mindig Boldogkői kapta.
Ez egy gyakran alkalmazott trükk. Aki az utolsó szót kapja az a győztes a vitában.
Letohának sokat köszönhetek. Ha nem hallgatok Rá, hogy antibiotikum ha tüdő gyulladás van. Lehet már halott lennék. Vért köptem már köhögéskor valami zöldes trutyival. Beszedtem a maradék antibiotikumot (egy fogkezelésből maradt a nejemnek). Másnap már jó voltam. Az orvostól hiába kértem: "Kovidra nem lehet'.
Rokonoknál is ugyanez a tapasztalat volt. Volt aki erősködött, hogy Ő pedig majd meggyógyul antibio nélkül. Majd 2 hét múlva beszedte Ő is amit a neje előtte és csodák csodája hirtelen jól lett. Mondjuk Ők onnan tudták, hogy kell antibiotikum, hogy az egész család elkapta. A háziorvos Nekik sem írt fel. Viszont az ápoló aki kórházban dolgozott és kórházi orvoshoz tartozott: egyből felírták Neki, pedig nem voltak olyan súlyos tünetei mint másoknak a családban.