( bzt | 2025. 01. 18., szo – 17:55 )

Én a helyedben (különösen ha fejleszteni is akarsz) kerülném az Ubuntu-t, mint a leprát. A felülete valami förmedvény, lassú és erőforrászabáló, pillanatok alatt le fogja szívni a laptopod aksiját. A csomagverzióival meg mindig baj van, nehézkes emiatt fejleszteni rá (keress arra, hogy library dependency hell ha kételyeid lennének). Ha egyszerűt és szívásmentest akarsz, és nem ilyedsz meg, ha nem annyira Windows-like, akkor debian stable. (Itt a kérdés az, hogy támogat-e minden hardvert, ami neked kell, ha igen, akkor csodálatos élményben lesz részed, ha nem, akkor rengeteget kell reszelni, és csak aztán lesz jó). Az összes létező distro közül ennek vannak a legjobban karbantartott csomagjai (nem véletlen, hogy olyan sok a debian alapú distro), cserébe nem feltétlenül naprakész minden. Ha az is fontos szempont, hogy a felület Windows-like legyen (azaz könnyen át tudj szokni rá), akkor Linux Mint. Szóval én inkább úgy tenném fel a kérdést, mennyire vagy hajlandó új dolgokat megtanulni, ill. mennyire kell Windows-szerűnek lennie, hogy gyorsan átállj. Ez elsősorban a Desktop Environmenten múlik. Ha nem szempont annyira a Windows-like, akkor sokkal több, és sokkal jobb opció közül válogathatsz, amik kevesebb erőforrást zabálnak, így kegyesek a laptop akksihoz. Tippnek pár DE: - Ubuntu Unity: csak rosszat tudok róla mondani. Kerülendő. - KDE: nagy az erőforrásigénye, de rohadtul jó, pláne Windows-ról áttérőknek - GNOME: szintén nagy erőforrásigényű, de nem annyira, mint a KDE, ez sem rossz, egy fokkal távolabb van, de azért eléggé hasonlít a Windows-ra - MATE: szerintem erre lőjj (Linux Mint is ezt használja). Kellemes kompromisszum erőforrás és felhasználóbarátság szempontjából, különösen laptopon. - LXDE, XFCE, WindowMaker: alacsony erőforrásigényűek, nagyon jók is, de csak akkor, ha nem félsz attól, ami nem Windows-like - dwm: ha nagyon merész vagy. Iszonyat hatékony, nagyon nagyon keveset fogyaszt, nagyon gyors, cserébe ez áll legtávolabb a megszokott Windows-odtól Persze a DE már csak a második lépés, az első, hogy van-e támogatás a hardvereidhez. Általában minnél macerásabb és kevésbé felhasználóbarátabb egy distro, annál több (annál cutting edge-bb) meghajtó elérhető rá. Minnél felhasználóbarátabb, annál kevesebb, ellenben jobban kiforrott, jobban kitesztelt. Ilyen szempontból a debian és a Linux Mint elég esélyes (az Ubuntu is, azt csak más okokból zárnám ki a helyedben).