Nagyságrendekkel könnyebb? Fentebb írtam, hogy van egy közös halmazuk, parametriálisan. Ezt használják ki időnként, amikor átvernek. Ide tartozik a súly is. Az erdei fenyőnél (azonos nedvességtartalom mellett) én akár 22% szórást is tapasztalok a súlyban. A karácsonyfáról nincs nagy mintám, de ott is megvan a 15%. Gondolhatod, hogy a kettő simán találkozik amikor "kell".
ez így teljesen igaz lehet - attól függően, hogy milyen éghajlatról származnak - és milyen időszak volt a növekedésük alatt. A sűrűbb, tömörrebb nyilván jelentős árnövelő tényező lehet.
Nem jártam Erdélyben. Az Alpokban igen, bár nem falesen. Ez jogos, bár nem túl mérvadó.
Nem falesre gondoltam, hanem pl többszáz éve ott álló rönk házra...
Sőt, még a papírzsebkendőnél is drágább, nomeg' a takarmánykukoricánál is. Mivel fáról beszéltünk végig, nem is tudom hogyan jött ide a tégla.
Azt feltételeztem, h legolcsóbb építőanyagra gondolsz, mint fa - de ezek szerint a borovira gondoltál - mint az egyik legolcsóbb faanyagra (ha idehozod pl a kőrist v egzótát).
Fixme, de a legtöbb faanyagnak megvan a saját hasznosítási területe - és nem egyedül az ár az oka annak, hogy pl a házat nem kőrösből v egzótából építik...