"a reklámbámulás nem ellenszolgáltatás"
Főleg, ha nem saját indíttatásból történik. (Helyette viszont olyan erőszak, amely szerintem törvényi "kezelést" igényelne, mert az emberi társadalom médián keresztüli, mentális abuzálása lábbal tiporja az emberi szabadságjogokat, egyszerűen tönkre teszi az emberi méltóságot és jellemet. Olyan agymosó hatást gyakorol, amely példátlan az emberiség történelmében, amelyhez hasonló erőszak okán korábban polgári forradalmak alakultak ki és háborúkban gyilkolták egymást az emberek.)
Az, hogy mit vagyok hajlandó megnézni és mit nem, csak a saját döntésem függvénye lehet. Senki nem tehet rajtam erőszakot, hogy akár másodpercekig is bámuljam a "szarját". Amire szükségem van, csak azt fogom megnézni. - Ha a moziban nem akarok reklámot nézni, a filmre ülők be, akkor, amikor az kezdődik, és nem a reklámra. (Az sem érdekel, ha a mozijegy árában a reklámok megtekintését is kalkulálták.)
A TV-t a reklámok miatt már kb. 28 éves koromban, (1984-ben,) kidobtam a házamból, azóta sem vágytam vissza rá. (Ha a gyerekeinél "unokázok", - mindig meggyőződöm róla, - ha ritkán, a gyerekeknek bekapcsolják pl. a "Bogyó és Babócát", - az összekötő reklámoknál mindig tapasztalom, - hogy jó döntés volt. - (Féltem is őket ettől a szeméttől rendesen, bár a lányaim hasonlóképp igyekeznek óvni a kicsik világát, megadni nekik a világ kényszerektől mentes(!), jobb részében, a koruknak megfelelő "elmerülés" lehetőségét.)
És valószínűleg, semmi bajom azzal, ha valaki konkrétan, (vagy beletörődve), reklámokat akar bámulni.., tegye, a saját döntése.
Szumma szummárum, nem kényszeríthetik semmilyen nyomásgyakorlással a bigtech-ek kényük kedvére az emberekre, a szerintük "megfelelő" pénzkeresési megoldásaikat, mert elkövetkezik a mentális- (akár reklámos,) erőszakgyakorlás következtében az a pont, amikor az emberiség egyre elégedetlenebb része felkel a foteljaiból, is kisöpör minden szemetet, - és persze a nem szemetet is.., - a saját világából. A "gyűlölt kényszerítőkkel" együtt. - "Kerül, amibe kerül" alapon.