( Raynes | 2024. 10. 11., p – 09:08 )

Nyilván egyik megoldás se tökéletes azért. Az az egy lett volna tökéletes, ha már anno se használja senki ezeket a szutykokat, de akkor 1) nem volt más elérhetően, 2) nem láttuk ezt annyira tisztán. Akkor még sokunknak újak voltak a számítógépek, PC-k, stb.. Most így ennyi fejlődés, ingyen elérhető tudásanyag, net mellett, több évtized távlatából okosabbak vagyunk, több alternatívából választhatunk, jobban látjuk a hosszabb távú trendeket. Legalábbis a legtöbben, hajbi az nem tartozik ide, beleragadt egy időkapszulába szegényke, meg ránőtt a szemellenző, ettől kalózos lett.

Vagyis volt már akkor is Linux, GNU, groff, TeX-LaTeX, ingyen letölthető, csak a bökkenő, hogy akkor kevés embernek volt olyan gépe, amin jól futott, kevésnek volt elég tárhelye hozzá, hogy minden szükségeset letöltsön, vagy CD-n beszerezve feltelepítse, de még könyve is legyen hozzá, hogy hogyan kell vele dolgozni, meglegyen a tudása. Biztosan volt pár ilyen zen guru, aki már akkor ezen a god-tier szinten nyomta (egyetemeken, kutatóintézetekben, nyomdákban, nagy műszakis cégeknél, ahol dolgoztak ilyennel, esetleg unixoztak), de az akkori magyar viszonylatban ehhez csórók és tudatlanok voltunk, elmaradott volt a géppark, már nem volt Cocom-lista, meg rendszerváltozás után vagyunk egy 3-5 évvel, már a Pentium is megjelenőben volt, de a PC-k még drágák (hiánycikk volt), a régi, elavult, cégektől leszuperáltak is (XT, 286-os), nehezebben zárkóztunk fel. Már egy 386-486 jónak számított, valami töpör 100-300 megás HDD-vel, nuku CD olvasó eleinte, nuku net (hacsak a burzsujoknak nem volt betárcsázós nete, meg tudták nyögni a percdíjakat).

A vidék ennél is jobban el volt maradva. Sokan akkor csak MS-DOS-t láttunk, és egy magamfajta gyereknek akkor már egy Windows 3.0, 3.1, WinWord 2.0 űrtechnológiának tűnt, hogy színes ikonok, micsoda WYSIWYG szerkesztést, formázást tud, többféle betűtípus, a dokumentum már a képernyőn úgy néz ki, mint nyomtatásban (persze nyomtatónk se volt, csak úgy tudtunk nyomtatni, hogy valami szülő bevitte floppy-n a munkahelyre és ott nyomtatta ki), nagyon ámultunk rajta, hogy megfogtunk vele az isten lábát, azonnal eltekerte a fejünket. Nyilván ezen ma már röhögök.

Pedig Stallman már akkor megmondta, hogy hülyeség, ilyenbe ne menjen bele senki, csakis free, csakis ópönszósz, csakis Unix, de akkor a szavai nem jutottak el hozzánk, akihez el is jutott, valószínű még nem tudott hozzá olyan szinten akkor még angolul, inkább csak amerikaiaknak hasznosultak, de akkor ők se sokan értették, hogy miről pofázik, de nem hibáztatom őket, ma sem értik a legtöbben, hogy mit magyaráz a tudálékos pedó hippije, mit érdekli ezt, hogy ki milyen szoftvert használ, nem az ő gépe, meg milyen király a Mac, a retina kijelző, szép vékony a Macbook, micsoda professzionalizmus a Fotóbolt és a Premier Pro, meg 4K-ban a Win11-en futó Kólófhúgyútifertőzés fut, és leszarják. Így nem is csoda, hogy 30 évvel ezelőtt ugyanez a térítése esélytelen volt, pedig a faszi Torvaldszal együtt 30 évvel megelőzte a korát, ők már akkor Emacs-ben nyomták, meg funkcionálisan programozott Elisp-ben, amit a sok normi még csak most kezd felfedezni, azt is csak WSL-elen egyelőre, meg kötött beany sapkás Mac-esek, de még mindig nem általános tudás.

Gondolhatod, ha most ennyit értenek belőle, akkor 30 évvel ezelőtt mit hallottak volna meg belőle, akkor még érdekesebb állatfajtának tűnt Stallman, akkor egy ilyen DOS-on edződött magam fajta normi gyerek, meg ex-cóvjetúniós Szása elvtárs, meg Szergej Harasóf még vakon bele volt nőve a nagy crack-elt szarjaiba, meg hozta haza ismerősöktől, osztálytársaktól a floppy-kon a telepítőket, akkora örömmámorban, hogy kiment nekik a kép, meg el volt ájulva, hogy az asm-ben írt Volkov Commander 3x ráfér egy floppyra. Még sok rendszergazda is azon a szinten volt akkor, hogy inkább csak a Novell Netware-es telepítőfloppy-jaikat istenítették, de még a műanyag fóliába is visszazárták, hogy el nem menjen az újszaga, meg a kézikönyvét lefóliázva hagyták, hogy meg ne sárguljanak a lapok, meg nem legyen szamárfüles, és kincsként őrizték, meg szőnyegen imádkoztak előtte, utána gondosan visszazárták a széfbe, mert ugye mindenki arra pályázott volna, hogy Indiana Jones-ként megkaparintsa, és örök életre tegyen szert vele. Facepalm ma már. Meg fujjoltak az NT-re, hogy milyen bloat, isten gépe nem elég alá. Most se tudjuk mit hoz a következő 30 év, de előrelátással, stratégiával azért lehet rá készülgetni, bizonyos elvek mentén.