Jóhiszeműség és tisztesség elve. Ha a munkáltató részéről felmerül a gyanú, akkor nyilván először puhább eszközökkel fog próbálkozni. Pl: felhívja telefonon a munkavállalót, érdeklődik hogyléte felől. Ha a munkavállaló többedik alkalommal se veszi fel a telefont, akkor megteheti, hogy ellátogat a munkavállalóhoz. Ha a munkáltató nem találja otthon a munkavállalót, akkor ez bizonyos feltételezéseket erősíthet a munkáltatóban. Ez nyilván semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár önmagában.
A munkáltató ezek után szokta általában elindítani a NEAK-nál a hivatalos eljárást.
Arról nem is beszélve, hogy az előléptetési / bónusz / jutalom listán hátrébb kerülhet a sumákoló munkavállaló. Esetleg lapát, ha nagyon kilóg a lóláb.
Egy cikk a témában: https://jogkoveto.hu/tudastar/keresokeptelenseg-ellenorzese
Megjegyzem, hogy rokonságban volt olyan, hogy a munkáltató hívta fel telefonon a rokonom rokonait, hogy XY nem ment be dolgozni már 2. napja, tudnak-e róla valamit. XY sose csinált olyat, hogy szó nélkül ne menjen be.
XY agyvérzést kapott. 2-2,5 napig öntudatlanul feküdt az ágyában. Szerencsére túlélte, valamennyire fel is épült, de leszázalékolták - fél oldala mozgásképtelen lett.
Szóval mindenki örüljön, ha a munkáltató legalább foglalkozik vele. Vannak ennek előnyei is.