Szerintem itt aközött megy a cizellált különbségtételi próbálkozás, hogy 1) én megengedem egy cégnek h. az éppen megadott adataimmal kutatgassanak publikusan elérhető helyeken (adatbátisokban, nyilvántartásokban), ugyanakkor 2) a volt munkahelyemnek meg nem adtam automatikusan ezzel felhatalmazást, h. az 1)-ben szereplő félnek kiadjanak rólam bármit is.
Általában ezért 1) úgy szokta megfogalmazni a jóváhagyási kérést, h. az explicite tartalmazza a 2)-re való feljogosítást is.
Ez amúgy már bőven az ingoványos jogászmocsár, amit informatikus végzettséggel nem dönthet el senki. Ehhez jogászagy (meg papír) kell. Amilyen elbaszottul és abszurdul is hangzik a logikus agynak, attól még lehet h. a jog szerint ez a valódi eredmény.