A háborúnak én is úgy tudom, hogy van hatása a szaporulatra, háború után szokott megnőni.
Hát igen, pótolni kell a háborúban elesett generációt, különben öregkorunkra éhenhalunk, mert nem lesz, aki dolgozzon. Az emberek érzik az ilyet ösztönösen. Főleg akkor, amikor még az élelmiszertermelés kevésbé volt gépesített, és rengeteg ember kellett hozzá. Amikor egy családi gazdaság és hozzá pártíz vendégmunkás megtermeli egy kisebb falu egész éves élelmiszerigényét, nincs szükség annyi dolgos kézre.
Az emberek akkor szülnek, ha tényleg veszélyben érzik a fennmaradásukat. Ösztönös dolog ez.
a fiatal nők iskolába járnak ahelyett, hogy megházasodnának.
Egyrészt a házasság meg az iskola nem egymást kizáró tényezők, mint ahogy az sem, hogy gyerek csak házasságban születik. Régen sem volt ez másként (mennyi meg mennyi zabigyerek volt), most sincs másként.
Van a fejedben egy rendkívül idealizált kép a világról, ami kb. az ötödikes törikönyvek ősközösséget tárgyaló részének szintjén van: a nő otthon van és kaját csinál,meg gyereket nevel, a férfi meg elmegy vadászni.
Csakhogy a világ megváltozott az elmúlt pártízezer évben, amióta civilizáltak lettünk, és nem ősközösségben élünk.
hogy még mindig egyszerűbb kifizetni a hitelt mint felnevelni egy gyereket.
A gyereknevelés egy nehéz és drága dolog. És az, hogy pénzt dobsz egy házaspárnak, attól nem lesz egyszerűbb a gyereknevelés. Attól, hogy van kedvezmény 7 személyes családó autóra, meg lakásfelújításra, nem lesz olcsóbb a pelenka, a bébiétel, a gyógyszer, az orvosi vizsgálat, a babaruha, az iskolaszer, a különóra, a szakkör, az edzés.
Mert gondolom, azt meg azért szeretnéd, hogy ha már felnő egy gyerek, akkor kapjon rendes európai nevelést, műveltséget, európai szintű ellátást, és ne mondjuk borsodi szegénytelepek gyerekeiből legyen sok. Csak hát a minőségi gyereknevelés az nagyon-nagyon sok idő és sok pénz. És nem segít a minőségi gyereknevelésen, hogy van kedvezmény 7 személyes autóra, meg újra lehet burkolni a lakást, meg lehet napelemet olcsóbban venni.
Párszáz évvel ezelőtt a gazdag arisztokraták engedhették meg maguknak azt, hogy minden gyerekük minőségi nevelést kapott - nevelőnőket fizettek, szakácsokat, lovászokat, vadászokat, akik oktatták a gyereket mindenféle fontos dologra. Csakhát amíg a szakács, meg nevelőnő, meg lovász a földesúr gyerekével foglalkozott, addig a sajátjával nem tudott - olyan nem volt, hogy mindenkire jut idő.
Persze aztán rájöttek, hogy nem igazán jó az, hogy ha csak kevés ember írástudó, ezért lett közoktatás - mindenkinek a gyerekével foglalkozik a tanító, nevelő. De hát amíg azt látja egy mai szülő, hogy lerohad a közoktatás, és a gyereket csak úgy lehet majd felnevelni, hogy magániskolába járatjuk, akkor bizony olcsóbb visszafizetni azt a hitelt, mint felnevelni a gyereket. Mert minőségi gyereknevelés, az bizony drága.
Persze, putriban lehet nevelni olyat tömegével, aki épp a nevét tudja csak leírni, és nyolc általánossal a zsebében megy az akkugyárba az éjszakai műszakra, csak azzal nem vagyunk előrébb.