A helyzet az, hogy a manuális szó minden tekintetben igaz. Tehát a jelenlegi workflow (nem ér nevetni, én is inkább sírok, de ez van) az, hogy az a néhány dev tologatja a commitjait a GitLab-be kb. ahogy épp eszükbe jut. Van olyan h. commit message sincs (vagy egy pont és/vagy kötőjel). Van olyan h. minden komponensben változik valami 1 commit hatására, de van h. csak mondjuk 1 komponensben.
Az eddig leírtakkal viszont jelenleg még nem tudok mit kezdeni. Lassan de biztosan haladnék, így első körben az éles verzió előállításának műszaki részét, tárolását, ellenőrzését (dtrack, sast) szeretném úgy kivenni a kezükből, hogy azon ők is nyerjenek valamit és ne csak erőszakoskodás legyen h. márpedig így kell mert ezt írja a "hogyan kezeljük a kódot normálisan" doksi. Innen már gondolom érzed, hogy a verzió kiadás is úgy megy h. adott dev, aki az adott komponens fejlesztését javítását felcommitolja, a saját working copyjában csinál most egy buildet és kirakja egy share-re h. akkor itt a release (kézzel ellátja verzióval).
Ezért gondoltam arra, hogy a tagging és a tag-eléskor futtatás a jó irány, mert ezzel a kézi buildet beerőszakolom egy szabaályozott környezetbe, plusz a kódot végre valahogy ellátnánk legalább a kiadott verziókkal.
Rövid válasz az utolsó összes kérdésedre: nem tudok mit figyelni, míg wild-wild west van. A köv. lépés lenne a branching, branching policy, stb. De ahhoz még nekem is feljebb kell kerülni a parancsnoki láncban :) Egyelőre csak üzemeltetési szemmel tudom nézni, plusz üzemeltetési szemmel kellene egy olyan környezetet teremtenem, ahol az ops csapat tudja mit kell deployolni, az hol van, stb.
Bocs, terjengős lett, de így talán jobban érted/értitek a problémáimat (amiből akad nem kevés, de haladunk vmerre :) )