Íme:
Az átértékelés, vagy denomináció során az országok a pénzegységük nominális értékét csökkentik. Az ilyen intézkedések célja gyakran a pénzügyi rendszerek egyszerűsítése és a hiperinfláció hatásainak mérséklése. Néhány példa és a kapcsolódó inflációs változások a következők:
Románia (2005)
- Denomináció: Románia 2005-ben új lejt vezetett be, amely 10 000 régi lejjel volt egyenlő.
- Inflációs hatás: Az átértékelés évében az infláció 9% volt, ami magas, de nem kiugró az ország történelmében. Az infláció mértéke 2005 után folyamatosan csökkent, 2006-ban 6,56% volt, 2007-ben pedig 4,84% .
Törökország (2005)
- Denomináció: Törökország 2005-ben új lírát vezetett be, amely 1 000 000 régi lírával volt egyenlő.
- Inflációs hatás: Az infláció 2004-ben 8,6% volt, 2005-ben pedig 8,18%. Az infláció 2006-ban is alacsony maradt, 9,65% volt. Az új líra bevezetése tehát nem okozott jelentős inflációs nyomást .
Oroszország (1998)
- Denomináció: Oroszország 1998-ban új rubelt vezetett be, amely 1 000 régi rubellel volt egyenlő.
- Inflációs hatás: Az átértékelés előtti években az infláció rendkívül magas volt. 1997-ben 14,8%, 1998-ban 27,7%, de 1999-ben már 85,7% volt, ami elsősorban az orosz pénzügyi válság következménye. Az átértékelésnek önmagában nem volt jelentős hatása az inflációra, mivel a válság következményei domináltak .
Brazília (1994)
- Denomináció: Brazília 1994-ben új pénznemet, a realt vezette be, amely 1 000 000 régi cruzeiróval volt egyenlő.
- Inflációs hatás: Az infláció 1994-ben még 916,46% volt, de a real bevezetése után az infláció drasztikusan csökkent, 1995-ben 22,41% volt. Az átértékelés része volt egy átfogó gazdasági stabilizációs programnak, amely sikeresen csökkentette az inflációt .
Összegzés
Az átértékelés általában nem okoz jelentős inflációs növekedést, ha megfelelő gazdasági intézkedésekkel és kommunikációval párosul. A fenti példák azt mutatják, hogy az infláció mértéke az átértékelést követően stabilizálható vagy csökkenthető, ha az átértékelés része egy átfogó gazdasági reformnak. A legfontosabb az, hogy a piacok és a lakosság megértsék az intézkedés célját és működését, így elkerülhető a bizalmatlanság és a spekuláció, amelyek növelhetnék az inflációt.
Források: