Én szerettem versenyezni. Aztán egyszercsak besokalltam, és akkor leálltam. Konkrétabban kiestem, mert nem tanultam meg egy szükséges részt a tananyagból mert már be voltam sokallva :-)
Szeritem is lehet túlzásba vinni, de az leginkább a szülőn múlik, hogy erőlteti-e, meg megengedi-e a leállást. Nálunk semmi probléma nem volt, mondtam, hogy besokalltam és kész. Nem volt benne semmi rossz, csak jött a tavasz, sütött a nap én meg belefáradtam a tanulásba. Emlékszem, hogy a felkészítőtanár lelkesen mondta, hogy aki továbbjut az egész nyáron tanulótáborokba járhat :-)
Ja, nem csúsztam le. Az alkoholt szeretem, de kibírok nélküle teljes heteket is akár :-)
Még egy ja: az egyik érettségi találkozón a matektanárom megköszönte, hogy egy egész csinos összeget kapott miattam.
Szerintem ha nem engeded a gyereket versenyezni, azzal elveszel tőle élményeket. Például sikerélményt is. A svájcban buziskodás nem fogja pótolni, mert azt tőled kapja, nem ő érte el.