Éppen a napokban kezdtem el az ötödikes fiamnak tanitani a nyelvet - egyrészt hatodikban ezt fogják tanulni az iskolában, másrészt érdekli és kárára biztosan nem válik - emiatt némi kutakodás után egy 23 éves CD-n megtaláltam a régi programjaimat is (nyilván csak nekem kincsek, semmi forradalmi dolgot nem tarzalmaznak, de példaprogramnak jók lesznek).
Igazából egy még karakteres felületű, helyszín és szituáció függő kiválasztós cselekvéses szöveges kalandjáték engine lehet csak érdekesebb közülük, ami sima szöveges fájlokkal vezérelhető, illetve ha ugyanilyen fájlnéven talál képet, akkor azt is be tudja szúrni az adott helyszínhez, valamint egy kb. 70%-ban elkészült és a régi Eye of Beholder sorozathoz hasonló játékengine (persze fekete-fehér felülettel, mert '97 környékén a grafikáért felelős barátomnak és nekem is csak ilyen monitorunk volt). Az utóbbi már objektum-orientált megközelítéssel készült.
Szóval írhatnám, hogy nyugodjék békében, de egyrészt nem hiszek abban, hogy a halál után lenne bármi, másrészt a munkássága nem volt hiábavaló, mivel ha folyamatosan csökken is a részesedése, valószínűleg nem mi leszünk az utolsó pascalozó generáció.
Szóval velünk (is) él tovább.