Egyrészt 86-ban ugyebár egy túlvezérelt ember kisérlete miatt, illetve az RBMK típusú reaktorok nemdokumentált (katonai célú gyors átalakíthatóság, bár akkor már valszin mind1) feature-je miatt volt a megszaladás.
Nem kell a szovjet propagandát bekajálni. Nem volt szó túlvezérelt ember kísérletéről. Az RBMK-k közül azért a csernobili pukkant ki, mert ott az igazgató és a helyettes főmérnök (Brjukhanov és Gyatlov) elég lelkiismeretes volt ahhoz, hogy megcsinálja a tesztet, amit a tervező előír. Hogy a teszthez volt-e köze a balesetnek, az sem világos, mert az eredeti szovjet jelentéssel ellentétben nem a scram aktiválása előtt nőtt meg a teljesítmény, hanem utána, a neutronfluxus függőleges irányú inhomogenitása miatt: ahogy a leállításkor beléptek a szabályozórudak az aktív zóna tetejébe, az aljukon lévő grafit belépett oda, ahol nagyobb a fluxus (a reaktor aktív zónájának az aljába), ott javította a moderálást, tehát növelte a teljesítményt, nem csökkentette. Ehhez hozzájárult a reaktor túlmoderáltsága (ezt valószínűleg a tervezés során nem tudták pontosan kiszámítani, mert nem rendelkeztek elegendő számítógép-teljesítménnyel), ami miatt a reaktor üreg-eggyüthatója pozitív volt (a hűtővíz moderáló hatására nincs szükség, viszont a víz neutronokat is nyel el, kevesebb víz nagyobb teljesítményt okoz), amit persze megmértek (pl. Leningrádban, mert az az erőmű ahhoz a minisztériumhoz tartozott, amihez a tervező intézet), majd azt mondták, hogy nagyobb vízveszteség esetén majd a nemlineáris viselkedés megfogja, és a többi erőmű üzemeltetőinek már azt mondták, hogy minden okés. Nem fogta meg a nemlineáris viselkedés, az üregegyüttható ráadásul annyira nagy pozitív volt, hogy a hűtővíz hirtelen elvesztésével prompt kritikussá tudott válni a reaktor. És ezen tulajdonságairól az üzemeltetők mind nem tudtak. Volt valami szabályozás, hogy a reaktivitás-tartalék ne legyen túl alacsony, de nem tudták miért, és a számítógép sem tudta a reaktivitástartalékot valós időben kiszámolni, ráadásul a szabály szerint el szabadott térni ettől a főmérnök engedélyével. Az összes többi "megszegett" szabályt a baleset után hozták, csak ezt nem kötötték a nyugat orrára. (Ezért van a NAÜ INSAG (=International Nuclear Safety Advisory Group) 1-es (eredeti csernobili) reportja helyett egy javított, 7-es, amikor a ruszkik bevallották, hogy az 1-eshez küldött anyagaik tele voltak hazugsággal, és újra kellett kiértékelni, hogy mi is történt, pl. kiderült, hogy nem a személyzet a felelős.)
Az a Greichenwald pedig Greifswald lesz, és nem pont olyan volt, mint Paks, hanem kicsit régebbi, és pl. nem volt valódi containment. Attól még persze kár volt érte, de tény, hogy nem felelt meg a nyugat-európai előírásoknak (containment hiánya, nem elegendő redundancia a hűtőkörben, reaktortartály anyagának öregedése). Ahogy persze Fukushima sem, ellentétben az ok nélkül bezárt nyugatnémet reaktorokkal. De az nem is szakmai döntés volt, hanem politikai (és hülye is). A VVER szerintem sem képes ekkora gebaszt okozni, de tönkretenni tönkre lehet, nagy anyagi kárral. Egy tisztességes zónaolvadás esetén pedig azért produkálna is némi radioaktív nemesgázt ki a környezetbe. Annyit nem, hogy bárkinek baja legyen vagy evakuálni kelljen valakit, de annyit igen, hogy mérni lehessen, és ne legyen jó a dolog sajtója. Szóval most sem véletlenül van jelentési kötelezettség.