Azért azt hozzá kell tenni, hogy az általad elmondott kisipari tevékenység idehaza úgy érte meg, ha volt egy munkahelyed, ahonnan jó sok mindent haza tudtál lopni ezekhez a tevékenységekhez.
Nem biztos. Azért az is hozzájárult, hogy egy csomó mindenben nem volt más, mint kisipari. Gyári bútor szerintem a 80-as évekig nem volt jellemző, és olcsó akkor sem volt, csak egyrészt nem volt mihez hasonlítani, másrészt, egy csomó mindent akkor hosszabb időre terveztünk. Ma pl. a bútorok nagy része nem megy tönkre, csak az emberek megunják, vagy pl. a lapraszerelteket eleve nem rakják össze elég jó, aztán elégedetlenek vele. Vettem már könyvespolcot 10 euróért, aminek csak annyi baja volt, hogy az egészet összetartó kis bigyuszok nem voltak kattanásig elforgatva, meg háromajtós hibátlan ruhásszekrényt, aminek megunta a színét az előző tulaj, és eladta olcsón, ha vállalod, hogy szétszeded, mert az ajtón nem fér ki. Mind a kettő közelebb volt, mint az IKEA. De régen pl. a tévék, hifik se sokat változtak 10 év alatt, nem nagyon volt okod újat venni, ha a régi még jó vagy javítható volt (nálunk az Orion Viking-ben csak ugyanazt a modult kellett cserélni 2-3 évente, amikor zöld lett a kép).