Nem fogjak tudni önteni a hitelt a piacra, ha nincs hitelképes hitelfelvevő.
Ez nem egy ingatlan, hanem 6 db (2 olasz). Nem dolgozom sokat, sőt inkább nagyon keveset. A napom olvasással, sétával, tanulással és a családdal telik. Múlt héten nem voltam bent a cégnél sem. Ezen a héten szerintem pénteken bemegyek, meg ha unatkozom akkor még talán máskor is. Ha a céget bedobnám a szemétbe, már akkor is anyagilag bőven megvagyok életem végéig. Mi a családdal kb évi 20M-et költünk. Nettó 100 felett hoz nekem a cégem, vagyis a megtakarításom mindentől függetlenül nő. Az új házban eddig 260M áll, kb ugyanennyi kell bele még (ha a mostanit eladnám, akkor ez is megvan) és ezt szeretném olyan tempóban megcsinálni, hogy ne vegyem észre. Ez azt jelenti, hogy növekvő megtakarítás mellett. Ez a heppem. Minden nap többnek kell lennie, mint előző nap. Így a megrendelt munkákat osztalék vagy kamat jövedelemből fedezem le és egy napon ott egy ház cca 600-700M értékben.
Unatkoznék nagyon, ha nem lenne a cég. kb az egyetlen szocializációm. "Sajnos" az a fajta nyughatatlan ember vagyok, ha van egy pici időm belekezdek valamibe. Lehet pszichológushoz kellene járnom emiatt. (Nem vicc.) Ha pedig a világirodalomban tapasztaltakat nézem, akkor tök egészséges vagyok azzal, hogy mindig építeni akarok valamit. Következő évben a villanyszerelést szeretném megtanulni, szakmunkás bizonyítványt szerezni belőle, hogy legálisan művelhessem. Persze csak magamnak (otthon + cég). Tudom ezt sokan nem értik, nekik nehéz is elmagyarázni. Élettanilag életem egyik legjobb munkája volt, amikor zöldséges voltam (saját üzlet 18 évesen) és még fejben ment a számolás. Estére fizikailag és szellemileg is elfáradtam. Szerintem ennél nincs jobb dolog, mert hatalmas nagy elégedettséget okoz. A másik amiért dolgozni akarok, hogy a fontosság érzése életem végéig megmaradjon. Amikor ERP-t fejlesztek, akkor többnyire a nálam dolgozók életét egyszerűsítem, könnyítem meg. Valamint egy intellektuális kaland. Ez örömforrás számomra.
Sokszor gondolok arra, hogy nem használom ki a képességeimet, elpazarlom őket. A kihasználásnak az lenne az ára, hogy nem élném az életem a gyerekeimmel és a feleségemmel, a hobbimmal., hanem gyártanám a pénzt. Mindent nem lehet, én azt választottam, hogy az életből akarok megélni lehető legtöbbet. Azon túl vagyok már, hogy probléma nekem, ha megázom, mert tudom, hogy a kellemetlenség is hozzájárul ahhoz, hogy érezzem azt, hogy élek. Van olyan barátom, aki nem tudja mennyi az elég és rám irigykedik, mert nekem "mindenre" van időm. Én bármikor felveszem a telefont a második csörgésre. Nem játszom meg a fontos embert.
Na szóval ezért/ezekért "dolgozom", meg azért, hogy ne öljem meg magam a nyugdíjjal.
Mihez kell 21m? Persze, ha Svájcban akarsz nyugdíjas lenni az más. Szerintem 1M euróval is nyugdíjba lehet már menni, ha valakinek ez a célja.