Vagy mégse?
A jobbágyságról a legtöbb mai embernek a látástól vakulásig tartó földműves munka jut eszébe, valójában azonban a középkor parasztjai összesítésben kevesebbet dolgoztak, mint egy átlagos, heti 40 órát a munkahelyén töltő, évi ~25 szabadnappal - plusz az ünnepek - rendelkező modern munkavállaló. A földművelés ugyanis idénymunkának számított, a téli hónapokban a jobbágyok egyáltalán nem dolgoztak, (szerk: azért állatokat etetni, mosni, főzni akkor is kellett) vagyis évente minimum 90 nap szabadsággal rendelkeztek. Ehhez jött hozzá a vasárnapi munka tilalma (amit az egyház rendkívül szigorúan vett), a különböző egyházi ünnepek (akkoriban ez nem csak a karácsonyt, a húsvétot és a pünkösdöt jelentette, országtól és egyházmegyétől függően akár évi 30–40 plusz szabadnapjuk is lehetett a parasztoknak) és a különböző családi események melyek idejére a földesúr egy hét szabadságot engedélyezett jobbágyainak. A középkori Európában élő jobbágyok tehát összességében csupán évi kb. 150 napot töltöttek munkával.