Itt még van egy fontos tényező, hogy a grafit moderátoros reaktorokban a hűtővíz jelenléte lefojtja a láncreakciót, mert a víz rosszabb moderátor anyag, mint a grafit. Egyébként az RBMK reaktortípus fő előnye pont az volt, hogy a jó tulajdonságú grafit miatt akár dúsítatlan urániummal is lehetett üzemeltetni, emiatt az előny miatt szarták le a szovjetúnióban az összes, egyébként felsőbb körökben ismert biztonsági kockázatot. A lényeg, hogyha a hűtővíz felforr, akkor a reaktor teljesítménye nő, mert kevesebb víz lesz a reaktortérben, aminek következtében még több hűtővíz forr fel, ami még tovább növeli a teljesítményt stb. Erre ezt mondják, hogy a reaktornak nagy pozitív hiányegyütthatója van, mert a hűtőközeg hiánya teljesítményt növel. A könnyűvizes reaktoroknak, mint pl a paksi kis negatív hiányegyütthatója van, mert a paksiban a hűtővíz a moderátor is, tehát ha a víz elforr, akkor lecsökken a teljesítmény, biztonsági szempontból ez a helyes. Ráadásul a paksi reaktor nyomottvizes, tehát a víz felforrása a primer körben eleve súlyos üzemzavarnak számít, ami azonnali vészleállítással jár.
A paksi reaktornak van még ún. containment épülete is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy teljes primer kör egy nagy, majdnem tömör betonkockába van beleépítve, ami még súlyos baleset (primer kör nyomásvesztés) esetén is egyben tartja. Az RBMK reaktoroknak ilyenje nincs, mert enélkül is túl nagyok. Ráadásul egy hülye elképzelés miatt a reaktorból menet közben is ki lehet venni a fűtőrudakat, emiatt egy nagy darucsarnok van a csupasz reaktormag fölött, aminek a teteje nem elég erős ahhoz, hogy a felrobbanó reaktort egyben tartsa. (Le is dobta a tetőt a hirtelen felszabaduló a gőz Csernobilban) Miért kellhet menet közben cserélni a rudakat? "Természetesen" azért, hogy fegyver minőségű plutóniumot tudjanak kivonni belőlük. Ez csak azért abszurd, mert mire az első ilyen reaktor felépült, a szovjetúniónak már nem volt szüksége több plutóniumra atomfegyverekhez.
---
Keep on trolling