Azt csinálta, hogy a pillangósvirágúak gyökerén élő baktériumokra bízta a talaj nitrogéntartalmának a pótlását. A Haber-Bosch-eljárást 1910-ben találták ki. A 19-dik században még voltak Európában éhínségek (csak az utolsó néhány: 1891-92 Oroszország, 1879 Írország, stb.). Nem konstans éhezésről beszélek, hanem arról, hogy időről-időre volt éhínség, és a lakosság jelentős részének is bizonytalan volt, hogy lesz-e elég kajája, és pl. akkor is lesz-e elég kajája, ha egy rövidebb ideig munka nélkül marad (Dickens korának Angliája, 19-dik század német munkásosztálya, stb.)
Ezeket az éhínségeket közvetlenül nem a nitrogén-probléma okozta, de annak a megoldása után lett olyan olcsó a kaja, hogy ha valahol nem termett elég, akkor vettek máshonnan, és ezzel együtt lecsökkent az, hogy a jövedelmed mekkora része megy el rá. Azt mondják, hogy akkor ugrott meg a termelékenység. De:
A nitrogénműtrágya előtti termelékenységi adatokat figyelembe véve, a ma megtermelt élelmiszer-mennyiséget a Föld nem jeges területeinek 50 %-án lehetne megtermelni, szemben a ma művelt 15-tel.
Vaclav Smil, Nitrogen cycle and food production c. könyvéből (idézi a Wikipedia), ill. úgy becsülik, hogy ma a szöveteinkben lévő nitrogén felét a Haber-Bosch-eljárás szedte ki a levegőből (S. K. Ritter, Chemical & Engineering News, vol. 86, p. 280 (2009).
A környezeti gond sem biztos, hogy azzal van, hogy műtrágyázol, hanem hogy hogyan. Jelenleg a fele simán kimosódik, bele a vizekbe. Azt simán elhiszem, hogy ezen segít, ha letakarod, nem engeded kimosódni. Meg az is, ha kicsit nagyobb területen termelsz, cserébe nem az egy éves terméshozamot maximalizálod, és akkor nem kell olyan iszonytató mennyiségeket használni.