Par fontos dologgal meg kiegeszitenem a fentit:
A K8s nem csak a terheles lekezelesehez valo skalazasrol szol. A microservice-eket kulon emberek/csapatok fejleszthetik "fuggetlenul", ezert jol alkalmazhato agilis szoftverfejlesztesi kornyezetben. A forraskodok es IaC konfigok mind git repokban vannak tarolva, a valtozasok PR/MR-eken keresztul reviewzhatoak. A K8s deklarativ konfigokkal rendelkezik, mindig torekszik arra, hogy teljesuljon az elvart allapot, tehat hiba eseten megprobalja megoldani (self-healing).
Ha a fentivel "megvagy", akkor jon kepbe az opcionalis service mesh temakor. Szukseges-e szamodra, ad-e hozza vmi hasznosat, mennyire noveli a techdept-et, stb.
Ha ezen technologiak es knowhow-k birtokaban vagy, akkor mar nem szivesen valt vissza az ember regimodi deployment modszerekre (kezzel telepiteni szoftvereket vagy VM-eket, frissitgetni OS-eket). Ha en ujra kezdenem egy teljesen uj cegnel uj termekkel, akkor is ilyen alapokon raknam ossze a cloud infrat, akkor is ha a kozeljovoben nem lesz hozza jelentos forgalom. Mert ha kesobb lesz, akkor nem kell ujraepiteni az egesz cloud infrat, architekturat, alkalmazasokat.