Van zavartűrés és zavarkibocsátás.
A zavarok szűrésének egyik módja, hogy összekötik belül egy kondival az L-t és az N-t, és az is, hogy mindkettőt összekötik a PE-vel. Valójában ez egy picivel bonyolultabb, mert még egy tekercset is be kell iktatni, de a lényeg ebből érthető.
Ha a PE nincs kötve sehova, akkor ez egy (AC) feszültségosztót hoz létre a be nem kötött PE-re: megjelenik ott 115V, ki is lehet mérni.
Alapból ezeknek a kondiknak az értéke nem lehetne olyan nagy, hogy ez veszélyes áramot is átengedjen. Csíp, de az is csak kis áram. Ez a dolog egyik része.
A másik része a kapcsolóüzemű táp működéséből adódik: bár az energiát a mágneses tér változása viszi át, de nézd meg hogy az a transzformátor hogy néz ki: sok-sok menet az egyik oldalon, amit kapcsolgatunk az egyenirányított 230V és 0 között. Tehát kb. 300 V-ot kapcsolunk ki-be, nagyon gyorsan.
A trafó szekunder oldala pedig nem csak induktívan csatolódik a primerhez, hanem kapacitíven is, hiszen egymáson vannak a menetek. A primer és a szekunder között így kialakuló szórt kapacitás lehet több 100 pF is, de ilyen tipikus tápokban 50-60 pF rémlik. Ez nem tűnik soknak, DE:
- ha a szekunder földeletlen, akkor itt is megjelenik a rángatás: a 300 V ki-be kapcsolgatás átcsatolódik a szekunderbe, ráadásul relatíve nagy frekvencián. Az egész szekunder oldal ilyenkor antennaként azt kisugározza. Ez szintén csíphet, de hogy a zavarkibocsátás teszten megbukik, az tuti. Ezért a szekundert ha nem is direktben, de egy kondin keresztül szintén összekötik a földdel. Ez általában néhány nF. Mivel ez kb. 10x, 100x akkora, mint a trafó átcsatolódó kapacitása, ez gyakorlatilag elnyeli ezeket a zavarokat
- ha a szekunder földelt, akkor ez szintén nem jelenik meg.
- ugyanakkor ha a PE hiányzik, akkor itt is megjelenik mind a zavarkibocsátás, hiszen "nem tud hova" folyni az áram, akár csíphet is.
Természetesen lehet olyan tápot is csinálni, ahol ez nem jelentkezik: mint írtam, a hagyományos (50 Hz-es) tápegységeknél ez szinte soha sem probléma, mert a sokkal alacsonyabb frekvencia miatt az átcsatolási impedancia sokkal nagyobb Z=1/(j*omega*C). Ennek megfelelően ez a zavar áram is kb 1000x kisebb.
És léteznek olyan kapcsiüzemű tápegységek is, ahol nem olyan hirtelen következik be a kapcsolás, mint az LLC, de ezek drágák, nagyobb teljesítménynél használják, ilyen kis dugasztápokba nem teszik. PC tápokban viszont már elő-előfordul.