Amerikában amikor valaki választást nyer, kb azonnal beválasztódik több ilyen kuratóriumba. Ha pedig nem ő, akkor a kedves felesége, gyerekei.
Mivel a legtöbb alapítvány kb magára költi a pénz (értsd: lopja), emiatt hatalmas kockázat nem ismerős alapítvány felé tolni a pénzt. Ha politikusként olyannak adok véletlenül pénzt, akik ellopják, akkor a társadalom engem fog tolvajnak tartani. Mit tehetek tehát? Olyannak adom akit ismerek.
Egy ilyen politikus tag, aki kap 1,5 millát per hó a legjobb garancia a legális működésre, mivel neki ez piti pénz arra, hogy kockáztasson. Persze egy DK-s elképzelés az lenne, hogy sorsoljunk kuratóriumi tagot, ez amiatt is van, hogy 5 db normális embert nem tud felmutatni a párt, így esély a balfaszságra kb véletlennel azonos.