Ahogy a bölcs mondja: Előbb gondolkodj és csak aztán szólj!
Párszáz éve még érhetett volna Nobel-díjat, de azóta a termodinamika a kánon része lett, középiskolai tananyag. Pontosan azért működhetne ez a módszer is, amiért a COP lehet nagyobb 1-nél. Sőt, pontosan ezt csináljuk abban az esetben, amikor a szolgáltató gázturbinával állítja elő az áramot és azzal hajtjuk a hőszivattyúnkat.
Az elméleti számok szerint, ha például 1000K-en égetjük a gázt, amennyit tudtommal simán tud egy Bunsen égő is, akkor az égéshőt legnagyobb 0.7-es elméleti hatásfokkal tudnánk mechanikai energiává alakítani. Ha kinn 270K van, és 300K-re akarjuk a benti teret fűteni, akkor az elméleti legjobb jósági tényezőnk 10 lehetne. A kettő szorzata szerint 7 lenne az elméleti szorzónk a gáz fűtőértéke és a fűtésre kivehető energia között.
A kulcsa az, hogy a gáz akár 1000 fokon is éghet (nem néztem utána, de talán még többet is tud), nekünk viszont csak 30 fokot kell kb emelnünk a kinti hőmérsékleten hőszivattyúval.
Ha nem az elméleti maximumokkal számolunk, hanem azzal ami már a piacon vagy legalább prototípusként létezik, akkor is szerintem 1-nél nagyobb szám jön ki. (30%-os hőerőgép hatásfokkal és és 5-ös COP-val számolva például 150% jön ki. Az árammá alakítás elméletben kihagyható, a hőszivattyút közvetlenül is meghajthatja a hőerőgép. Ezen oldal szerint 60%-os gázturbina hatásfok is létezik már: https://en.wikipedia.org/wiki/Gas_turbine )