Neked is valami bajod van az agyaddal? „Tagja lett az MSZMP-nek” hol van attól, hogy Horn az MSZMP KB tagja volt, 1956-ban a karhatalmi őrszolgálat tagjaként gyilkolta a forradalmárokat, a komcsi rendszer utolsó külügyminisztere volt? Szerinted ennek a két embernek ugyanaz a felelőssége? Vagy elmebetegek vagytok, vagy aljas hazugok.
A Horn-kormány
Kovács László:
1957 és 1959 között a Medicolor Gyárban, majd 1962 és 1966 között a Kőbányai Gyógyszerárugyárban vegyésztechnikusként dolgozott. 1963-ban lépett be az MSZMP-be. 1966-ban átkerült a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályához, amelynek 1971 és 1975 között vezetője volt. Eközben 1969 és 1971 között Prágában az NDSZ magyarországi képviselője volt. 1975-től 1976-ig az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának konzultánsa, 1976 és 1983 között annak alosztályvezetője, 1986-ig osztályvezetője volt. 1986 május 1-jén a Lázár-kormány külügyminiszter-helyettese lett,[3] mely tisztségét a Grósz-kormányban is megtartotta. A Németh-kormány alatt az újonnan kialakított külügyminisztériumi államtitkári pozíciót viselte. Rövid ideig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.
Békesi László
1968-ban belépett az MSZMP-be, ami annak a feltétele volt, hogy 1969-ben pénzügyi osztályvezetővé, 1972-ben pedig a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. 1975-ben Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese, a tervgazdálkodási bizottság elnöke lett.
Békesi elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet is, kiegészítő pénzügyi szakon. 1971-ben egyetemi doktor, 1972-ben szakközgazdász, 1975-ben címzetes egyetemi docens. Szakterülete a főiskolai évektől a tanácsok gazdálkodása, ami később kiegészült az államháztartás, az adórendszer és a közkiadások kérdéseivel. A tanácsok pénzügyeiről 1979-ben egyetemi jegyzetet is írt. Ugyanebben az évben végzett és kandidátusi fokozatot szerzett a Politikai Főiskolán.
28 évesen lett a megyei tanács osztályvezetője, 30 évesen pedig már a Pest megyei tanács általános elnökhelyettese volt.
1975-ben, mindössze 33 évesen a Fővárosi Tanács elnökhelyettesévé választották. Ugyanebben az évben lett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, majd 1981-ben címzetes egyetemi tanára. Ugyanettől az évtől az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára és az MSZMP Központi Bizottsága közgazdasági munkaközösségének tagja.
Medgyessy Péter
1965-ben, még egyetemistaként belépett az MSZMP-be.
Medgyessy egyetemi tanulmányainak befejezése után 1982-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott különböző vezető beosztásokban. (Az eközben folytatott szigorúan titkos tiszti tevékenységéről lásd alább.) Karrierje felívelt: 1982 és 1986 között pénzügyminiszter-helyettes, majd 1986/1987-ben pénzügyminiszter lett a Lázár- és a Grósz-kormányban, majd 1990-ig a Németh-kormányban a minisztertanács gazdasági ügyekkel megbízott elnökhelyetteseként tevékenykedett. Szerepet vállalt az adórendszer modernizálásában. 1987 és 1989 között az MSZMP KB tagja volt.
Pál László
1965-ben belépett az MSZMP-be. 1981 és 1988 között az OMFB pártalapszervezetének a titkára volt, és kerületi pártbizottsági, illetve végrehajtó bizottsági tagként is dolgozott.
Fazakas Szabolcs
Diplomájának megszerzése után két évet dolgozott az egyetemen tanársegédként. Innen a Külkereskedelmi Minisztériumba került, mint német referens, majd bécsi kereskedelmi tanácsos, főosztályvezető-helyettese, majd a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője.
Lakos László
1972 és 1975 között a termelőszövetkezet elnöke volt. 1975-ben a jászkarajenői Árpád Mgtsz elnöke lett 1992-ig. 1969-től 1989-ig az MSZMP tag. TSZ-elnök nem lehetett akárki.
Nagy Frigyes
1962–1989 között az MSZMP tagja volt.
Vastagh Pál
1983 és 1986 között a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Társadalomtudományi Akadémiáján tanult. 1971 és 1973 között az egyetem KISZ-Bizottságának függetlenített titkáraként tevékenykedett. (Azaz Kúrcsányhoz hasonlóan ő is pénzt kapott a komcsi rendszerért folytatott propagandatevékenységéért.)
1966-ban lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba. 1976-tól 1981-ig a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja volt. 1988-ban az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára lett, majd egy évvel később a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, majd a Politikai Intéző Bizottság tagja volt.
Vastagh sokáig támogatta a diktatúrát, még 1989-ben is határozottan kiállt a Munkásőrség mellett, azt a nép hadseregének nevezte és a kötelék a párt és a testület között szerinte elszakíthatatlan.
Kovács Pál
1963–1989 között az MSZMP tagja volt.
Kósáné Kovács Magda
1967-től 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. 1977-ben beválasztották a Pedagógusok Szakszervezetének a vezetőségébe, ekkortól főállásban a szakszervezet munkatársa. 1985-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnökségi tagja, 1986-tól 1989-ig a Magyar–Szovjet Baráti Társaság alelnöke, 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet elnöke.
Kiss Péter (Figyi csak, ő is 1959-ben született, mint Kövér!)
1984 és 1985 között a Budapesti Műszaki Egyetem egyetem KISZ-titkára volt. 1980-ban (21 évesen!) lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1986-tól 1989-ig a Budapesti KISZ első titkára, valamint az MSZMP Központi Bizottsága tagja volt 1989 májusától a párt szeptemberi megszűnéséig.
Keleti_György
Sorkatonai szolgálata után felvételt nyert a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, amit 1969-ben végzett el, híradó szakon. Ekkor lépett be az MSZMP-be is. 1969–70-ben századparancsnokként, majd 1971-ben zászlóaljparancsnok-helyettesként teljesített szolgálatot Vácott. 1974–77 között elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, politikai munkás szakon. 1977-től a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, 1988-ban ezredes, majd 1989-től a HM szóvivője lett.
Csiha Judit
1982 és 1986 között az Politikai Főiskoláján tanult. 1971-ben lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1973 és 1975 között a VI.–VII. kerületi ügyészség fogalmazója, majd 1981-ig ügyészként dolgozott. Időközben 1978-ban bekerült a VII. Kerületi Tanácsba. 1981-ben került át az MSZMP VII. Kerületi Bizottságába munkatársnak. 1983-ban visszakerült régi munkahelyére, az ügyészség vezetője lett. 1988 és 1990 között a VII. Kerületi Tanács elnöke volt.
És ezek csak a „demokratikus” Horn-kormány tagjai. Rajtuk kívül ezerszámra lehet sorolni a párttagok között, a gazdasági és szellemi életben hasonlókat. Remélem, érzed a súlyok között különbséget. Bár vannak kétségeim.