De, külszínihez elég nagy terület kell. De nem csak külszíni bányászat lehetséges.
Jelenleg az uránbányák mintegy fele külszíni fejtés és további készletek is valószínűleg külszíni fejtések lesznek. Zárjuk be őket?
OK, de akkor miért nincs ez?
Van.
A táblázataid szerint a megújuló energia tiszta és gazdaságos. Akkor ez már a befektetők dolga, államilag csak engedni kell az építését.
Nem államilag szokták építeni, szerintem kb. 10 évvel le vagy maradva, 10 év pedig sok idő ezen a területen.
Az a kérdés, hogy a többi energiahordozó mennyit drágul addigra, mire rászorulunk ennek a kibányászására.
A megújulók trendje csökkenő ár, a szélerőműveknél az utóbbi 30 év LCOE $500 per MWh értékről csökkent $25-50 per MWh tartományba. A napelemeknél ez még durvább csökkenés, az utóbbi 10 évben csökkent $300 per MWh értékről $30-40 per MWh tartományba. Ehhez vedd hozzá az újonnan épített fissziós erőművek esetén az LCOE az utóbbi 20 évben $80 per MWh környékéről ment fel $160 környékére és csak további emelkedések várhatóak, pláne, ha nem lesz elég üzemanyag.
Ráadásul nem egyenlően versenyeztetjük őket, mert a fosszilis energiahordozók felhasználásakor megengedjük, hogy a hulladékot a levegőbe eresszék, és a végén egyszerűen otthagyják rohadni az erőművet, majd elbontja, akinek kell a terület.
A fosszilis hulladék jelenleg sokkal több pénzbe kerül, egy tonna széndioxid ekvivalens ~60 euró és az LCOE tartalmazza a decommission költséget is mind a két esetben, de amíg egy szénerőmű inert hulladék, addig egy atomerőmű jelentős része radioaktív hulladék. És amit az atomerőműveknél nem tartalmaz az ár, az a kiégett fűtőanyag végleges tárolása, aminek a költségét jelenleg senki nem tudja megbecsülni, reménykedés van, hogy majd egyszer a plutónium problémája megoldódik és akkor már csak 500-1000 évre kell gondoskodni a tárolásról és az őrzésről, ami még mindig beláthatatlanul sok idő.
Így az atomerőmű is olcsó lenne.
Az atomerőmű még drágább lenne, ha a teljes decommission fázist ki kellene fizetni, de világszerte nincs még egyetlen olyan erőmű, amelyiknél a decommission fázis végleges lenne. Egyelőre még SAFSTOR fázisban vannak, megtörtént a de-fuelling és ott áll még 60 évet az erőmű. Egy szénerőművet azonnal szét lehet bontani.
A probléma megoldásának az egyik része lenne, hogy a szén felhasználásába is bele kellene számítani a költségét a takarításnak, egyrészt az erőmű elbontásáét, másrészt a még ki sem fejlesztett carbon capture-ét, inkluzíve a kutatási-fejlesztési költségeket.
Ezek benne vannak.
Azért kell erre pénzt elégetnünk, mert a befektetők szempontjából (profit maximalizálás) a szén elégetése jelenleg a racionális.
Nem, nem racionális, éppen ezért nem megy jelentős pénz szén elégetésére, szoktak is panaszkodni, hogy nincs elég pénz a fosszilis üzletágban, ami nem csoda, lásd friss LCOE értékek.
Nem a napelem és a szél helyett javaslom az atomenergiát, hanem a szén helyett.
Nem cserealap, a szénerőmű tud menetrendet követni, az atomerőmű nem. Másrészt a szénerőmű átállítható biomasszára és visszaállítható szénre, ahogy szokták is csinálni.
Szerintem most van az a helyzet, amikor szükséges: vissza kell fognunk a szennyezés, és kihúzni addig, amíg meg nem tudjuk termelni az energiát fúzióval.
Bőven van még hely a villamosenergia mixben megújulóknak, a világot tekintve, nemzetgazdasági szinten miért indokolható jobban egy új atomerőmű, ami egy dollárból 8 kWh villamos energiát állít elő az élettartama során, mint egy új utility scale naperőmű vagy szélerőmű, ami ugyanabból az egy dollárból 32 kWh villamos energiát állít elő az élettartama során? Ha szénerőművel számolsz: a megújulóval négyszer annyi szénerőmű váltható ki, mi az a (bármilyen) racionalitás, ami miatt fissziós erőművet kellene építeni ugyanabból a pénzből?
--
És újra, mert nem ment át: nincs elég uránium üzemanyag.