A hőmennyiség nem ugyanaz.
Ha a hőmennyiség ugyanaz, akkor is többet kell dolgoznia a klímának téli üzemben, lásd nyomásviszonyok.
Adott egy ház, aminek van egy adott hőátbocsátási tényezője. Ez tulajdonképpen konstans (feltételezve, hogy a nyílászárók csukva vannak :). Viszont a tényleges hőáramlás a hőátbocsátási tényező és a két oldal közti hőfok-különbözet szorzata. Mivel a kb 0..5 fok vs. 20-22 fok különbsége jóval nagyobb, mint a 25 fok és a 30 fok közti, így télen több hő távozik, mint amennyi plusz hő nyáron bejön, emiatt télen a klímának többet kell dolgoznia.
Ez ennél komplexebb, ha besüt a nap egy négyzetméteres ablakon az kb. 800 wattos fűtés, ha van három négyzetméternyi ablakod, az 2,4 kW fűtés vagy sötétben ülsz, ha lehúzod a redőnyt. Kimentem most hőkamerával, ha a falat megsüti a nap, akkor nem 30 fokos, hanem 42, ha fehér; 63, ahol enyhén szürke. A födém felett a padlás 49 fokos, a fekete cserép alatt most épp 53 fokos. Konkrétan most kicsit rosszabb környezeti viszonyban van a ház nappal, mint télen, mert kicsit nagyobb a hőmérséklet különbség.
Másrészt 2018-ig mértem a klíma fogyasztását real-time, konkrétan például egy decemberi 0 °C körüli hőmérsékletnél a klíma ~16 kWh körül fogyasztott egész napi üzemmel, egy augusztusi napon meg ~8 kWh volt a hűtés csak nappal.