Amikor a hanyatló nyugaton az energia és víz okán takarékosságra kérték a lakosságot, hogy majd lesz valahogy, akkor ment a vihogás, hogy hanyatlanak. Amikor itthon masszívan drágulnak az élelmiszerek, akkor pedig jön a minek annyit zabálni szösszenet, hát érdekes együtállás.
Ahol van 1-2, vagy akár az úgymond elvárt 3 gyerek (innentől ugrik a támogatások mértéke, vagy nyílnak meg a lehetőségek), ott ha nem valami silány cuccot akar a kedves szülő a gyerek elé tenni, akkor igen tágra kell nyitni a pénztárcát. Azokról a tömegekről nem beszélve, akik nem keresnek oly jól, lásd még közalkalmazottak, ott nagyon érződik, hogy a fizetésük jelentős részét eddig is kajára költötték, és ez most igen erősen megnő. Biztosan lehet takarékosabban vásárolni, meg kevesebbet ennni, de azért ezt sem gondolnám, hogy hirtelen mindenki puff 20-25%-kal kevesebbet eszik, "tűpontosan" kiszámolja mennyit kell vennie per hét, és máris nemhogy többet, de még kevesebbet is költ élelmiszerre.