Szerintem ez nem hiba, mert emberi intuíció mentén a PHP megoldásával értek egyet. Plusz ez pontosan definiálható a nyelv specifikációjában, hogy mi a kiértékelési sorrend. Persze az még jobb, ha mindent agyonzárójelezünk, a gépnek felesleges, de az emberi tényező miatt jó. Én pont emiatt nem szeretem a x y z * + formát, mert aki nem RPN-mágus, rohadtul belezavarodik, míg a ((x y *) z +) sokkal világosabbá teszi, még a gyp-seknek is. Ez kétség kívül hasznos a Lisp-ben, hogy a zárójelezés mindig világosan mutatja, hogy melyik függvényhívás milyen paraméterekre fog vonatkozni. Persze egyben idegesítő is követni, hogy minden zárójel le legyen zárva, könnyű kifelejteni egyet-egyet.