Olyan vagy, mint annak idején a Zsebtévében a Hiszékeny úr. Senki nem akarja, hogy homoszexuális legyen bárki is, ez nem akarat kérdése. Már az is baj, amikor a szülő azt szeretné, hogy a gyereke ezt vagy azt a szakmát válassza, abban az esetben is az számít, hogy a gyereknek mihez van érzéke, kedve, affinitása, képessége. Erőltetni semmit nem érdemes, a szexuális beállítottság kérdése nem egy bugyuta népszavazáson múlik. Pont az lenne a lényeg, hogy azokon a gyerekeken tudjanak segíteni a szakemberek és a szülők közösen, akiknek problémái vannak a nemi identitásukkal. Azt kellene megakadályozni, hogy a környezetükből érkező támadások, a kirekesztés és a gúnyolódások miatt olyan helyzetbe kerüljön közülük bárki is, aminek esetenként öngyilkosság a vége. Sokkal jobb lenne mindenkinek, ha elfogadóbb lenne a társadalom, ebben meg ez a szerencsétlen erőlködés nem segít, helyette viszont káros a hatása.
Amikor egy miniszterelnök olyat mond, hogy arról van egy nagyon nagy vita, hogy a homoszexualitás elvezet-e a pedofíliához vagy sem, akkor komolyan el kellene azon gondolkodni, hogy van-e olyan disznóság, amire ők nem hajlandók a győzelem érdekében.
Mielőtt ilyen baromságot mondott, vajon megkérdezte-e az ereszartista barátja véleményét erről? Nyilván nem, ez csak egy költői kérdés.