De mégis a szivattyú minek ΔT értékét figyelné? A két csőcsonkja közöttit?
Nem, az inlet és az outlet között. A szivattyú az egyik csövön rajta van, ott méri, a másik csőre pedig rá kell tenni egy hőmérő szenzort, amit a szivattyúhoz lehet csatlakoztatni és máris van értelmes ΔT.
Kicsit tovább magyarázva a dolgot, a fűtési rendszert optimálisan teljesen nyomott rendszerre célszerű alakítani (kivéve egyes gravitációs rendszereket) ahol a keringető szivattyú a kazán visszatérő ágában van.
Nem feltétlen a visszatérőben van a szivattyú, rendszere válogatja, padlófűtési rendszerek és egyéb alacsony hőmérsékletű előremenő víz esetén tipikusan az előremenő ágban fordul elő, ahogy például puffertartályból való keringtetés esetén is előfordul ilyen gyakran.
A gyártó is erre tervezi szivattyúi vezérlését. Ezt gépész kollégák mindíg hangsúlyozzák is. A tartály hűtés szabályozását bypass, termosztát stb. beépítésével lehet megoldani.
A gyártó annyit ír elő általában, hogy mennyi lehet maximum a szivattyú környezeti és folyadék hőmérséklete. Padlófűtés esetén tipikusan az előremenő hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint egy 90/70-es öntöttvas radiátoros rendszerben a 70 fokos visszatérő, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy egy 70 °C vizet elviselő szivattyú a padlófűtés maximum 35 °C vizét keringtesse...