Nincs nálam a bölcsek köve, úgyhogy biztosat nem tudok mondani, csak felteszek egy-két kérdést:
1) Ha valakinek a fejében más a neme, mint a lába között, akkor miért a fejében akarjuk megváltoztatni? Főleg, hogy nem akarunk segíteni neki megváltoztatni, csak rákényszeríteni, hogy tegyen úgy, mintha sikerült volna magától megoldani? (Meg amúgy is, az agy sokkal-sokkal bonyolultabb, mint a nemiszervek, szóval eleve nehezebb lenne ott megváltoztatni a dolgokat.)
2) Ha egy épelméjű szülő a világra hozott egy gyereket, akkor nem kötelessége mindent megtenni azért, hogy az az életében minél boldogabb legyen, és nem pedig a saját dolgait elébe helyezni (ez elsősorban Treynek)? A szülő vállalja a döntése következményét, nem a gyerek akart megszületni, ő akarta megszülni.
3) Ha viszont így van, akkor miért nem valami statisztikai módszerrel döntjük el, hogy hogyan lesz boldogabb (empirikusan), ahelyett, hogy belevisszük, hogy nekünk mi tetszik? Az én életemet az emberek nagyon nagy részének a szexuális irányultsága semmiben sem befolyásolja, úgyhogy nem is nagyon érzem szükségét, hogy beleszóljak. Ha a probléma orvosi, akkor viszont az a normális, ha a beteg és a páciense beszéli meg, hogy mi a helyes döntés. (Ha Karácsony esetében nem helyeseljük, hogy fizikustól kér gazdasági tanácsot, akkor másnak miért kellene informatikustól/huppertől kapnia orvosi tanácsot?)
4) Milyen nemátalakító kezelésről van szó? Azt értem, hogy sokak szerint egy 18 alatti gyerek nem tud eléggé megfontolt döntést hozni, még akár el is hiszem (igaz, hogy szerintem a 18 felettiek nagy része sem tud megfontolt döntéseket hozni, de ettől még nem vállalom hogy helyettük hozzak döntéseket). De azt is el tudom képzelni, hogy valaki 18 éves koráig is sokat szenvedhet. Azt is, hogy addigra depressziós, alkoholista, vagy öngyilkos lesz. Az kisebb baj? (Fordítva: ha hozzáfér kezelésekhez, az csökkenti ezeknek az esélyét?)