A két projekt mindig is más volt. A Linuxról is csak Torvalds gondolta eleinte, kishitű volt a rendszerével kapcsolatban. A NetBSD meg mindig is azzal a céllal készült, hogy mindenen menjen, és megy is, nem csak kétféle gépen, az már más kérdés, hogy a procin kívül az adott gépben milyen más hardvereszközöket hajt meg, mert a mindenen megy oltárán elég sok mindent feláldoznak, és a futás nem jelenti azt, hogy mindennapokban használható rendszert is eredményez. Szerintem a BSD-ket a jogi licenckérdések lehetetlenítik el. Mivel ingyenesek, meg teljesen szabad licenc, ezért pénzbevételük nincs sok, a Linux világa meg hiába ingyenes, abból meg licencinkompatibilitás miatt nem vehetnek át kódot (hiszen a GPL-t nem alakíthatják át BSD, MIT, stb. licencűvé), így el vannak zárva minden forrástól, és csak maréknyi fejlesztő dolgozik rajta saját kútfőből. Ez meg nagyon csúnyán bekorlátozza a lehetőségeket, és nem bírnak lépést tartani ilyen Linux, MS, Google óriásprojektekkel, ami mögött több ezer fejlesztő meg dollármilliók állnak. Mert az egymagában jól hangzik, hogy egy 2019-es beszámoló videó alapján a FreeBSD 2+ millió dollárnyi adományt szedett össze, de ez nagyságrendekkel elmarad attól a pénztől, amit a Linuxba ölnek bele.
Ahogy írod is, a helyzet sokkal jobb, mint 91-ben volt az akkori géppark tekintetében. Akkoriban egy 386-os, 486-os, 4-8 MB RAM-mal, ami a Linuxnak kellett, azért combos gép volt ám, ezek akkor még csak 3-6 éves procik voltak, akkoriban még nyomták Amigával, 286-ossal, sőt, még XT-vel is cégeknél. A komplett disztróknak a lemezigénye is elég nagy volt, a sok csomag miatt nem ártott hozzá később CD-ROM-ot venni, meg nagyobb HDD-t. Kb. olyan, mintha egy ma megjelenő OS-nek 4-6. generációs Core i5-i7 lenne a követelménye 8 giga RAM-mal, ami nem túlzó ma már, de kevésnek se mondaná senki. Így a Linux a bleeding edge volta miatt nem volt kis hardverigényű. Ami miatt mégis elterjedt róla, hogy a hardverek gyorsabban fejlődtek nála, és a többi OS meg nagyobb ütemben bloatosodott, így sokáig la modularitása miatt lehetett sovány rendszert építeni belőle és emiatt lightweight hírében állt, de ez is változni látszik, mert minél újabb kernel, systemd, akármi hajta, minél flancosabb DE van fölé húzva, annál jobban nő a gépigénye, és ahogy elterjedtségben és hardver/szoftvertámogatottságban zárkózik fel, úgy nő a hardverigénye is a Win8-11 meg MacOS új verzióinak a szintjére. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a Linux sokszínű, egy i586-os igényű Slackware, vagy egy i686 Void-nak, esetleg egy i486-os igényű Tiny Core-nak, és i686-os AntiX-nak már a hardverigénye, mint egy Ubuntu Gnome, Solus, Fedora KDE-nek, amik boot után idle-ben alsó hangon bekajciznak a Win10-zel megegyező mértékű, 1 giga RAM-ot, meg a procit is bírják pörgetni mindenféle effekttel, még akkor is, ha a böngésző nem fut még. És erre jönnek rá a böngészők sok füllel, Electron-szutykok, így a mainstream linuxos ökoszsisztéma lassan minden, csak nem sovány. Ennek ellenére azonos hardveren továbbra is jobban, olajozottabban fut a legbloatabb disztró is, mint a Windows, így még egyelőre nehézsúlyúnak se számít. Annyiból ennek már a jelentősége se sok, hogy ma már annyira erősek a hardverek sok éve, hogy már nem az OS hardverigénye a fő keresztmetszet, hanem főleg a böngésző, és nagyobb alkalmazások, AAA játékcímek igénye.