Egy negyvenéves kazánt kúrtak ki öt éve, aminek még semmi baja nem volt, csak már fostak, nehogy kilyukadjon és elárassza a pincét. Most egy ötéves BAXI van fent, ami folyton szar.
Vagyis az átverés ott van, hogy az új ugyan nem pöfékel annyi gázt (lásd kondenzációs), cserébe, amit megspórolnál, azt elköltöd alkatrészre.
Viszont a fent említett hőcserélős megoldást én is tudom ajánlani mindenkinek.
Azt azért ne felejtsük el, hogy az olyan nagy rendszereknél, középületeknél a kazán egy vízlágyítón át rá van kötve a vízcsapra, és automatikusan utántölt, ha fogy a víz.
A radiátorokat a két világháború között öntötték, és az öntvényben eleve van szén/grafit (már ahol ekkoriban radiátorral fűtöttek), a 60-as évektől meg vannak azok a jól ismert vastag bordás-lemezes radiátorok, grafittal, ami a 90-es évektől van, az meg a"fogyassz minél többet" kultúrája.
A vas-vas, nem bántja egymást, pláne, ha az még zárt is, mert akkor alig van oxidáció, de ma már ilyen rendszer nincs.
A full réz-réz pláne nem, annak nem fájna az oxigén sem, de ilyen meg soha nem is volt, a kazán miatt.
Ehelyett mi van ma:
Al-Mg-Si ötvözet kondenzációs kazántest, hogy meglegyen a hatásfok.
Réz csövezés.
Vas, (esetleg alu) radiátor.
Komolyan mondom, töltesz hozzá egy kis citromlevet, és már töltheted is róla a telefonodat...