Örömhírt jelentek be nektek drága gyermekeim az Úrban s az Űrben:
—A "kisbetu" huppert kivettem a troll-listámról!
Persze arra nem teszem le a nagyesküt hogy végleg-e vagy ideiglenesen... de most kivettem. (A többiek maradtak a listán...)
Mert hát szegénykémnek hogy is segíthetnék megjavulni, ha nem tud velem kommunikálni... Igaz ott az email címem nála, de elég nyilvánvaló hogy akkora nagy még a gőg a lelkében, hogy nem óhajt írni nekem, nyilván megalázkodásnak venné ha a segítségemet kérné. Desőt még az is lehet annyira elhomályosítja tisztánlátását a sok klesha hogy fel se ismeri hogy segítségre van szüksége... sőt, ez biztos is hiszen még a tagadás állapotában van, azt se ismeri be hogy ő Gonosz...
Szóval kivettem őt a troll-listáról, egyelőre legalábbis, mert úgy érzem felelősséggel tartozom érte. Azt nem tudom miért érzek így, de így érzem. Különben is, nem lehet véletlen hogy virtuálisan összetalálkoztunk, és hát a problémákat lehet halogatni, tologatni, elodázni, de végleg elmenekülni előlük biztos hogy nem.
Sajnos arra kevés még az EQ értékem hogy egyszerre kezeljek minden trollt, így választanom kellett közülük, s kisbeture esett a választásom. Igenis szeretnék belőle NAGYBETU-t nevelni, a Jóság bajnokát! Aki tud szeretni másokat, s aki emiatt maga is szeretetre méltó!
(Oké, elvileg minden érző lény megérdemli a szeretetet, de azért én még abban az állapotban vagyok hogy úgy érzem, vannak akik jobban...)
Remélem, kisbetu örül ennek a hírnek. Mégiscsak remek érzés lehet hogy Apuci visszatért, van aki rajta tartja a szemét, és szól majd neki hogy „nono!”, ha megint elgonoszosodna... Elvégre még az ő életébe is hasznos lehet egy feedback.