Ezeknek a hivatalos neve benzinkályha vagy dízelkályha. Ebből is, abból is volt már a kezemben. A dízeleseknél, ha nagyon hideg van, érdemes max. 5% benzint keverni a tüzelőanyagba, mert -10 fok alatt hajlamosak nem begyújtani. Aztán ha mégis sikerül neki akkor jön az égés.
Működésük faék egyszerűségű, van egy befúbó ventillátor és egy pumpa, ami 1-1.45 másodperces lökésekkel tüzelőanyagot spriccel az égőtérbe. Régi kályháknál, beindításkor az égőtérben lévő izzószál gyújtja a keveréket és az égőtéren lévő fémnyelv kapcsol egy mikrokapcsolót. Mikor az égőtér kellően felmelegedik, a hőtágulás elmozdítja a fémynyelvet és a kapcsoló megszakítja az izzítógyertya áramát. Ugyanez a mikrokapcsoló biztosítja, hogy a ventillátor addig járjon, míg kikapcsoláskor az égőtér vissza nem hűlt. Az régebbieknél egy bimetálos kapcsoló adta a vezérlőjelet az elektromágneses membránszivattyúnak.
Az modern rendszereknél, kettő vagy három hőérzékelő jele alapján sakkozza ki az elektronika, hogy mi a teendő. Komolyabb rendszerek már mikrokontroller vezéreltek. Képesek meghibásodást jelezni/kezelni, sőt más lambda szonda segítségével óvják a környezetet. Rendelkeznek hőszenzorral, de kicsi alapterületnél,kb. placebónak jók.
A régi fűtéseknél, az égőtér egy hegesztett lemezdob volt, ebben égett a tüzelőanyag és külső oldalán ment a fűtött tér levegője.
Az újabbaknál a fűtés alumíniumháza a hőcserélő, ezen belül van egy acél égéstér. Ezen felépítés miatt jóval biztonságosabbak, mint a régiek, többek közt a leállításnál sem kell várni a visszahűtéssel.
Használati tapasztalatok: A kipufogócső és annak minden csatlakozásának a tömítetségének kíválónak kell lennie. Egy kis hiba és bejön a füstgáz a fűtött térbe. Ha a hőcserélőn/égőteren van egy kis repedés a füstgáz megy a fűtött térbe, úgyhogy szénmonoxid/széndioxid érzékelő kötelező. Tilos, járó állófűtés mellett aludni!. Külső elhelyezésnél figyelni kell, hogy túlfolyás esetén a kigyulladó kipufogó ne tudjon kárt okozni, az esetlegesen kifolyó tüzelőanyag ne kerülhessen a fűtött rész alá. Ha fix telepítésű, dízelkályha a rendszer, akkor érdemes a kipufogó alá egy fémszivacsos T elemet beépíteni és a kipufogó csövét a magasba kivezetni. A túlfolyó tüzelőayag a szivacson kereszül elvezethető egy zárt gyüjtőtartályba, a füstgáz meg a fűtött tér fölé. A befúvott levegő 80-90 fok is lehet, tehát igyen szépen tud pörzsölni.
Áramfelvétel és üzemeltetés: Régieknél, 30-40A indulásnál, menet közben 3-5A, viszont lángkialváskor megint berántja a 30A-t. Újaknál 5-8A indulásnál, fűtésnél 1.5-2A. Furgon méretű teret 5-10 perc alatt szaunára fűt.
Az új rendszerek jóval megbízhatóbbak a régieknél, de balesetek, főleg trehány beépítésnél lehetnek.
Amennyiben huzamosabb ideig lakott lenne a lakókocsi, akkor érdemesebb megnézni a 200 USD körüli kategóriában mozgó, dízel teherautó előfűtő/melegítő kazánokat. Ezt egy 24V-os szivatyúval, tágulási tartállyal, radiátorral, termosztáttal igen helyre rendszerré lehet összerakni.
Összehasonlítás:
Webasto vs. kínai szutyok: https://www.youtube.com/watch?v=CpdcRwgHCtQ
Kínai szutyok felboncolva: https://www.youtube.com/watch?v=0tTr16LY_TI
16kW-os vízfűtő: https://www.youtube.com/watch?v=RdmVKKAVNQA