Aki így él, ahogy írod, az tegyen félre kétszer annyit, de ennyi erővel a végtelen pénz se elég, mert mindig kell egy új luxusrepülő vagy yacht :). De azokra a dolgokra, amiket felsoroltál, nem hogy öregkoromban nem lesz, de már most sincs szükségem. Nem spórolok, mert amire szükségem van, azt megveszem bármikor ártól függetlenül, hanem egyszerűen semmi szükségét nem érzem.
25 évesen mondjuk a 400K kicsit kevés volt, de azért, mert fizettem egy lakáshitelt, be kellett rendezgetni a lakást, gyűjtöttünk autóra, ilyesmi. De szerintem a boldog élethez ezt egyszer el kell engedni, és azt kell mondani, hogy akkor most már elég, megvan minden, ne a fogyasztás és a tárgyak határozzák meg az életem. Azt veszem meg újra, ami elromlik. Mire a gyerekem önálló lesz, nem nagyon kell már pénz semmire. Ha valami egyszerű hobbinak élek, és csak kajára meg rezsire költök, 400K-ból teljesen jól meg lehet élni, és még utazásra is jut.
Mivel nem születtem sem milliárdosnak, sem lottónyertesnek, sem vállalkozónak, sem politikusnak, sem focistának stb. :), két lehetőségem van: dolgozok 60 éves koromig, és addigra meglesz akár az 1 mrd HUF is, költhetek igazán luxus cuccokra de addigra elment mellettem az élet VAGY 40 éves koromban abbahagyom, meglesz mindenem így is, és alacsony footprinttel, nyugodtan, boldogan élhetek, és végre nem leszek semminek a rabja. Én most a lockdown óta jöttem rá igazán, mi a fontos, hogy otthon vagyok és látom a gyerekem felnőni.