Tegyük fel, hogy nagyjából függetlenül a megtett kilométer a töltés sebességétől. Tehát a szokásainkat nem fogja a technológia megváltoztatni, csak az a kérdés, hogy mennyire lesz kényelmetlen/kényelmes.
Akkor az összes autótöltésre használt energia adott idő alatt ugynannyi lesz, a gyorstöltés csak az időbeli eloszlást fogja megváltoztatni. De egy bizonyos szám felett, mivel ezeket nem szinkronizáltan használják, ezért ugyanúgy eloszlik időben a terhelésük, mint a lassabb töltésnek. (Az éjszakára feldugott és a kúton töltött kocsi között lesz csak eloszlásbéli különbség, mert az egyiket ébrenlét alatt csináljuk, a másikat meg alvás alatt is.) Ergó az elektromos gerinchálózatnak tök mindegy, hogy milyen gyors a töltő, ugyanolyan lesz a terhelés. Az 500kW nem kevés, de a magasabb feszültségű elektromos gerinchálózatról simán levehető ennyi. És nem kell minden házhoz elvinni, elég a kutakra. Illetve fordítva logikus, oda érdemes kutat tenni, ahol ott van a nagyfesz eleve. A "puffertartály", amit elképzelsz azonban valóban nagyon drága technológia volna. Éppen erről megy az eszmecsere pár éve egyfolytában, hogy az áramot tárolni drága és körülményes. És jópár százalékot el is veszítünk az áramból is. Erről szól az összes Paksos téma és az összes megújulós téma is.
Én nem vágom, hogy mitől lenne annyira nehéz, vagy drága a hálózati része a gyorstöltő technológiának. A benzin és a gázolaj szállítása is rohadt drága, hatalmas tartályokat kell építeni, satöbbi aztán mégis annyi kút van, hogy egymást érik. Ezzel nem lesz gond hosszútávon, maximum az elterjedés tempójára lesz hatása.