Vitába szállnék veled, a „transzcendens” védelmében. Az írásod erősen nihilista, és Nietzsche szenvedéselmelét vélem felfedezni benne. Fentebb írod hogy „az élőlények alaptermészete a szenvedés kerülése és a jólét keresése.” Hát az emberek egy kisebb-nagyobb csoportjára ugyan lehet igaz, hogy így érzékelik a világot, de az élőlényekre már koránt sem. Az élővilág célja a fajfenetartás és a nemesedés. Ezért tesznek olyan dolgokat is ami szöges ellentétben áll a jólét keresésével, a „szenvedés” elkerülésével még inkább. A szenvedés ráadásul egy emberi érzelem, ezzel felruházni állatokat nem lehetséges. Már közepes szintű szellemi gyakorlatokkal is lehetséges megszabadulni a szenvedéstől. Aki ennek éli meg a az életét, annak a tudomány biztosan nem fog kiutat mutatni, maximum drogok képében, de az nem megszabadulás, megváltás hanem elnyomás.
A nagy technikai forradalom idején valóban erős volt a hit, hogy a tudomány megváltó és megfejti a világot, de ez mára jelentősen visszaesett, mivel a tudomány kezdi elérni a határait, és olyan falakba ütközött amit paradigmaváltás nélkül nem fog tudni áttörni. A tudomány egyáltalán nem korlátlan, és az egyik legnagyobb hibája, hogy ezt képtelen beismerni. Ráadásul ma már egyfajta bűnösként tekintünk a tudományra, mint aki megmérgezi a földet, az élelmet, és minket.
Az írásod alapján, úgy vélem nem igazán mélyedtél el a „transzcendens” tanulmányozásában, különben látnád, hogy minél messzebb jutsz benne, annál közelebb kerülsz a többiekhez és rájössz, hogy nincs igazán különbség a „rendszerek” között. Nem szabad elakadni a liturgia elemzésben, a legtöbben ezt a hibát követik el. Az csak az első lépés a „transzcendens” felé, és mivel sokfélék vagyunk, abból is sokféle van. Egyáltalán nem ellentétei egymásnak, annyira nem, hogy például amerikai indián dalok előfordulnak magyar sámán szertartásokon, és buddhista előadó Büün ülésen teljesen elfogadott dolog és az, hogy krisna tudatú tiszteli Krisztust sem meglepő. Van erre egy Büün mondás, a bölcsnek mindegy milyen szögre akasztja a subáját.
És az, hogy egy rendszerből mit hoznak ki az emberek, az nem feltétlenül az adott rendszer hibája. Erre az egyik kedvenc idézetem egy küvből:
A szellemek sugallnak de tollba nem mondanak!
Akinek pedig sugallanak, az saját lelkén szűri azt át.
A maga korának, a maga eszének
és titkos vágyainak szűrőjén ereszti át a sugallatot.
Ezért minden kinyilatkoztatás annyit ér,
mint embernek ér a táltos,
vagy Ezek-nél a próféta.
Ha pragmatikusan nézzük a tudomány sem állta ki az emberek próbáját. Ez nyilván nem a tudomány hibája, de jelenleg nincs olyan ideológia a földön, ami erre képes lenne. Talán ha újra eljön egy megváltó...