A csillagaszat tipikusan az a tudomany, ahol nehezen vizsgalhato, messze levo dolgokra kivancsiak. A kiserletek ismetlese sem egyszeru, es egy csomo egyeb technikai akadaly is van (meg a feny terjedesi sebessege is sokkal nagyobb problemat jelent, mint mondjuk a tavkozlesben). Emiatt sokkal tobb feltetelezessel elnek, sokkal tobb a meresi hiba, es sok esetben tudjak, hogy "valami nem all ossze", de megmagyarazni egyelore nem tudjak. Ehhez jon az, hogy a csillagok jellemzoen sokkal hosszabb ideig leteznek, mint az emberek.
Ezek ellenere nagyon sok erdekes dologra rajottek (van, amire sokkal korabban volt elmelet, mint megfigyeles). A felvetett ellentmondasok olyan problemak, amiket meg akarnak oldani, es magyarazhatja oket hibas meres, hibas elmelet, vagy valami mas is (pl. az adott csillag valami miatt (pl. keletkezesi korulmenyek, osszetetel, akarmi) kicsit mas, mint amit eddig lattunk, igy a tobbi csillagon mukodo osszefugges ezen nem mukodik). Egyebkent pont az ilyen ellentmondasok megoldasaval fejlodik a tudomany. Sok esetben vannak hires nyitott kerdesek, szoval meg azt is tudjak, hogy mit nem tudnak.
Az, ha egy puzzle egy darabkajaval meg van valami aprobb gond, azt jelenti, hogy ott valamit meg reszelni kell rajta, nem azt, hogy akkor dobjuk ki, biztos Isten volt. Utobbival raadasul nem magyarazol meg semmit (Istent ki teremtette, es ot ki?)