Nincs, és soha nem is volt DVD lejátszóm. Van azonban számítógépem... Igaz már abban sincs DVD egység, régesürég nincs, de fillérekért lehet venni külső USB-csatis DVD egységet házz, vettem egy ilyet, szóval azt csinálom ha veszek egy DVD lemezt abba beteszem, aztán jön a grabbelés... A fájl meg aztán átkerül egy külső 2 terás lemezegységre...
Hogy min nézem? Természetesen a laptopom képernyőjén. 1600x900 a felbontása, tudom ezen sokan közületek szörnyülködnek majd hogy kicsi meg nem ultra-hd vagy miatököm ennek a neve, nem foglalja el a képernyő a szoba egyik teljes falát, nem ívelt meg a francsetudja mi... __NEKEM__ tökéletesen megfelel így is! Most jöhetnek a trollok hogy kijelentsék, igénytelen vagyok. Lehet. Nem nkövetem mindenáron a mainstreamet...
Különben még így is ritkán nézek filmet. Olvasni jobban szeretek. Utóbbi időben egyre inkább angolul azt is... PAPÍRKÖNYVEKET, hehehe...
Visszatért a gyermekkorom... de már „angolosan”, hogy úgy fogalmazzak...
Emlékszem gyermekkoromban csak fekete-fehér tévé volt, képzelem annak is milyen lehetett a felbontása, ahhoz képest az én monitorom (akarommondani laptopom) egy szuper valami. Gyermekkoromban mindenki képes volt szórakozni a fekete-fehér ócska tévén adott műsorokon is, nem látom be miért kéne mindig a legmodernebb akármit megvennem drága pénzért.
És hogy miért nem mégis tévén nézem? Nincs tévém. Nem is akarom hogy legyen. Felesleges porfogó, plusz lehallgatókészülék (az okostévék...) és reklámokkal zaklatna állandóan... kell a halálnak!