Igen, de azt meg lehet tanítani, hogy
- nem megyünk át a piros lámpán
- nem fogadunk el cukorkát a ballonkabátos fószertól
- nem adunk ismeretlennek pénzt kölcsön
- bezárjuk a bejárati ajtót ha elmegyünk otthonról
Rendszeresen találkozom olyan irodai munkatárssal, aki majdnem (mert jobb esetben azért kérdez) vagy esett már áldozatul valamilyen átverésnek:
A feleségem rendelt valamit az interneten, én meg a munkahelyi címemre kaptam egy angol levelet. Ezt megnyithatom?
Emberünk nem kötötte össze, hogy a felesége saját címet használt, ő pedig a szokásos invoice.akármibe csomagolt kriptolokkert kapta meg.
Másik esetben az user fizetett, mert rendelt kínából valamit, majd egyszercsak kapott egy levelet a vámhatóságtól, hogy ha befizeti azt a csekély, párezerforintos összeget, akkor megkapja a csomagot. Ő egy repülőjegy árával lett estére rövidebb. Itt is pörgött az EOn-os fizesd be a hátralékod levél, ami egy fake kártyás fizetéses oldalra vezetett. Olyannyira, hogy még validálta is a kártyaadatokat, mely szerint Visa és helyesen van megadva a 16 jegyű szám.
Vagy más példa a tudatlanságra: usernek nem tudtam már hogy elmagyarázni, hogy hova kell kattintani úgyhogy küldtem neki levélben screenshotot. Nézi... kattint, de nem működik. És van az az állapot amikor meg sem fogalmazódik benned a nyilvánvaló hiba és meg sem mered kérdezni, mert ilyen egyszerűen nincs: te figyu, ugye nem a képen kattintgatod a gombot amit küldtem? De...