Hosszú lenne mindarra reagálnom amit írtál, és felesleges vitákra is vezetne lyan részletkérdéseken amik kevéssé tudományosak, inkább érzelmi jellegűek, ráadásul azon is múlik a rájuk adott válasz helyessége hogy a törvény szerint vagy egyes emberek (embercsoportok) érzelmei szerint ítéljük meg. Például akadnak bőven itt as USA-ban akik valóban úgy vélekednek róla ki amerikai és ki nem ahogy te írtad, de bőségesen tudnék ellenpéldákat is sorolni. De minek? Simán megteheted hogy egyszerűen nem hiszel nekem. Vagy hiszel de az lesz a véleményed a példáim számossága kicsi, vagy nem releváns vagy akármi.
Emiatt csak erre kívánok reagálni:
A genetikai markerek nem nemzetiséget, pláne nem vallási vagy kulturális tradíciót állapítanak meg, hanem valamiféle földrajzi eredetet.
Erre amiatt, mert ez megközelíthető tudományos szempontból, s remélem te is tudományos alapokon állsz, amennyiben az adott kérdés lehetővé teszi azt az aspektust.
Tehát: én természetesen nem vitatom, hogy a genetikai markerek alapvetően földrajzi eredetet állapítanak meg! Idáig oké.
Csakhogy ha talán olvastad Luigi Sforza: "Genetikai átjáró" című könyvét, tudhatod, e genetikai markerek a genetikai sodródás (kisebb részt: hasznos mutációk) révén alakultak ki, ahogy az ősi embercsoportok széttöredeztek és különböző helyekre vándoroltak (az úgynevezett „telepeshatás”). És amikor eljutottak egy még lakatlan területre (rosszabb esetben nem lakatlanra ahol az ottani őslakosokat mind vagy majdnem mind kiirtották...) akkor ott elszaporodtak, az ő genetikai markerjük lett az uralkodó, de egyben ők ott EGY NÉPET IS ALKOTTAK! (még ha netán több országban is laktak).
Azaz ilyen értelemben a „nép” és „földrajzi eredet” bizony teljesen szinoním fogalmak...
Konkrétan a magyarok esetében is kimutatható egy elég markáns genetikai faktor, ami az urali eredetet igazolja, bár a Magyarországon élő népesség nem minden lakója birtokolja ezt. Most erre mondhatod, hogy tessék, akkor ez nem igazolja hogy a magyarságnak mint fogalomnak köze lenne a földrajzi eredethez amit a genetikai markerek mutatnak! Én azonban ezt vitatom. A magyarság lassan ezer éve úgy definiálja magát mint aminek igenis köze van a honfoglalókhoz, Árpád népéhez, stb, azaz az urali hódítókhoz. Ennek alapján tehát - genetikai értelemben! - igenis az a magyar aki rendelkezik az urali eredetet bizonyító genetikai markerekkel. Én elismerem, definiálhatjuk a magyarságot mint fogalmat rengeteg más módon is. Genetikailag azonban igenis az a magyar aki az urali jövevények genetikai markerével rendelkezik, és annál „magyarabb” minél több van benne ezekből! Ennek alapján pedig én eléggé nehezen vallhatnám magamat magyarnak, leginkább bizony sehogy se. Mert a genetikám alapján még az írekhez is több közöm van, Abból van bennem 2.6 százalék... Oké, elvileg nem kizárt hogy van bennem talán ugyanennyi „magyar”, de tény, a genetikai teszt nem mutatta ki, ez a 2.6 százalék meg legalább biztos...
És igen, a lélektani elemek: azt a nagy „magyar virtust”, a hőzöngést, a kivagyiságot, a „ki a legény ha nem én” mentalitást ami elég általános a magyarok közt, én sose bírtam. Hogy az az igazi férfi aki bírja az alkoholt... hogy „ökör iszik magában”... ésatöbbi, tudnám még sorolni... most mondhatod, ezek a bunkók attributumai és nem am magyaroké. Sajnos nem ez a helyzet, a régi korokról készült filmekben is ez a „syittya virtus” megy, a „szilajság” dicsérete, gyakorlatilag ugyanaz amit a spanyoloknál „macsóságnak” neveznek... na ez nekem sose jött be. Ugyanakkor azonban ha a magyarságról elfogadjuk hogy az urali jövevények, azaz a HÓDÍTÓK leszármazottjai, akkor nagyon is illik hozzájuk: elvégre egy hódító népnél nem meglepő ha a férfiak többnyire macsók, hetvenkedők, kötekedők, agresszívak...