Se asch verse, se ez az egy verszak az átírásomban nem hasonlít se stílusában, se ritmusában, se rímképletében, se szótagszámában semennyire se arra a J.A. verse amire gondolsz. Igazából még a témájában se, mert e mostaninak a témája nem igazán a nosztalgia, hanem az azon elmélkedés, az a nagy fokú aggódás amit az öregek éreznek a vírus miatt még a fiatalok felé is, s az emiatt megkövetelni vágyott tisztaságmánia, az jogosüe és mennyire.
A két vers (ez és J.A. verse) körülbelül egyetlen dologban hasonlít csak: mindkettőben szerepel a „nagymama” szó. Azaz a hasonlóság körülbelül annyi, mint két olyan film közt amelyek mindegyikében van időutazás, de egyikben a jövőbe utaznak a géppel és egy antiutópiába érkeznek, a másikban meg a múltba az ősemberek közé, és az egész film egy humoreszk.