Amiről írsz, azt Baranyi Tibor Imre egyszer úgy fogalmazta meg, hogy egy valódi szakrális király nem lezüllesztett prolikon, hanem a többi királyon uralkodik, mert ő a legkiválóbb (az eredményei alapján). Ez egy nagyon szép, szimpatikus gondolat egyébként, de fölösleges zsidókat meg okkultizmust emlegetni, ezek csak tévútra viszik a beszélgetést.
Nyilván én is látok némi erőlködést, amivel általános egyenlőséget próbálnak meg bizonyos hibbantak a világra erőltetni, de pár év óta határozottan úgy tapasztalom, egyre inkább omladoznak a polkorrekt kártyaváraik, így aggodalomra semmi ok. Tervezőasztalon, belvárosi entelektüel-bordélyokban az uniformizáló-eszmék ésszerűnek, akár lelkesítőnek tűnhetnek, de ahogyan a kommunizmus, ezek sem állják ki az idők próbáját.
Az eredeti társadalmi rendet -- az erős a gyengén uralkodik -- sosem lehet felbontani, mert ez maga a létezés alapelve.
(A South Park epizódot nem kell komolyan venni, csak azt szerettem volna illusztrálni vele, hogy amíg valamennyi részlet nincs kidolgozva és kipróbálva, addig inkább valószínű a teljes terv összeomlása.)